Csáp Géza

Index nevű rokonunk nagyriportot írt a szombati Tankcsapda-koncertről, itt van, különösen a képeket ajánljuk a kedves olvasó figyelmébe.

Csütörtökön angliai otthonában, 64 éves korában szívrohamban elhunyt Desmond Dekker jamaikai énekes, a ska műfajának egyik leghíresebb képviselője.

Desmond Dekker Desmond Adolphus Dacres néven született 1941-ben Kingstonban, tizenéves korában elvesztette a szüleit. Hegesztőként dolgozott, de már ekkor énekesi karrierrel próbálkozott: elment meghallgatásra Coxsone Doddhoz és Duke Reidhez is, de végül Leslie Kong producer szerződtette.

Dekker a Honour Your Father and Mother című számával futott be, és negyedik kislemeze, a King of Ska hirtelen a legnagyobb jamaikai sztárok közé emelte. (Ez a szám ma is rendszeresen szerepel a skaválogatásokon).

Sinead O'Connor bátyja viktoriánus angol – vagyis ír – regényt írt! Az ír nép önmagáról alkotott képzetei némileg hasonlóak a mieinkhez. Zivataros évszázadok, nemzethalál, depresszió, alkoholizmus, hősies, irracionális hazafiság, konok maradiság, cinikus arisztokrácia, az össznépi pokoljárás origójában az 1847-es nagy éhínséggel, ami kb. az ő Mohácsuk. Milliók pusztultak éhen a britek csendes és cinikus közreműködésével, és milliók tántorogtak ki Amerikába.

Az ír történelem e legsötétebbnél is sötétebb pillanatába repít vissza minket a Tenger Csillaga, ráadásul mindjárt egy túlzsúfolt, mocskos hajóra, ami az éhhalál elől menekülő íreket szállítja az új világba.

Örömmel jelentjük, hogy hamarosan megjelenik a Megasztár-győztes Rúzsa Magdi első aranylemeze, a műsor olajozottan működő fogaskerekei közül ugyanis ilyenkor szinte azonnal kiröpül a döntős dalok gyűjteménye (melyeket a sajtóanyag csak mint "klasszikussá vált felvételeket" említ), hogy ezzel a keresetlen képzavarral éljünk.

Megszokhattuk, hogy a koncerteken még a diktafonnak vagy fényképezőgépnek látszó tárgyakat is elveszik a biztonságiak. Ezeket a rendelkezéseket rendszerint a stadionok, fesztiválok szervezői hozzák, nem a zenekarok.

Ezért is érdekes a Pearl Jam "Kamerákat és felvevőket érintő irányelvek a 2006-os turnéra" című közleménye. Eszerint ugyanis kicsi, kézi fényképezőgépekkel készíthetünk felvételeket a koncerteken, és a kisméretű kézi hangfelvevők (diktafonok) is engedélyezettek. Profi gépekkel, külső mikrofonokkal azonban továbbra sem ügyködhetünk a hömpölygő tömegben. Azért hadd legyek egy picit kétkedő ezzel az egész irányelv-dologgal kapcsolatban.

Valuch Tibor, az 56-os Intézet mukatársa olyan feladatra vállalkozott, amit mostanáig úgy kerülgettek a szociológusok és a történészek, mint macska a forró kását. Noha most is állandóan jelen van a Kádár-rendszer tárgyi és szellemi öröksége, az olyan apróságoktól kezdve, mint pl a Bambi, a Túró Rudi, az olyan komoly tételekig, mint a lakótelepek, vagy az elsorvadt falusi világ. A rossz ízű politikai nosztalgián, a személyes hangvételű emlékezésen és a retródivat önkényesen szemezgető nosztalgiáján túl mindazonáltal eddig nemigen történt erőfeszítés sem a társadalom, sem a történész-szakma részéről az 1989-cel lezáruló korszak átfogó értékelésére.

Keddről szerdára virradó éjjel autóbalesetben életét vesztette Balha Vilmos, a Hétköznapi Csalódások, vagyis a Picsa zenekar épp csak kilépett basszusgitárosa. A zenekar honlapján idézik a rendőrségi hírt:

Szerdán 0 óra 57 perckor Pécsett, a Lámpásvölgy kereszteződéstől 200 méterre halálos közlekedési baleset történt. Egy 38 éves pécsi férfi haladt személygépkocsijával az András út irányába. Egy jobbra ívelő kanyarban a gépkocsivezető elvesztette uralmát a járműve irányítása felett.

Megjöttek az aktuális sikerlisták, Dan Brown persze tarol, még az ismeretterjesztő könyvek között is van két olyan, ami a Da Vinci-kóddal foglalkozik. Azért az új Kurt Vonnegut és Polcz Alaine könyve is jól megy.

Drága olvasók,

Könyvet olvasni fárasztó, zenét hallgatni idegesítő.

Na de mi van akkor, ha Ön egy heverőn üldögél kínzó szexuális fantáziáinak tárgya mellett, aki egyszer csak talányos arccal azt mondja: „Csináld azt, amit Tutajos a szürkeharcsával!” Mi lenne a helyes viselkedés: megcsókolni, piócacsalival megakasztani vagy füstölt szalonnával beirdalva megpirítani? Ha olvasta volna a Tüskevárt, persze tudná a választ, és őrületes szex lenne a jutalma, de kinek van ilyesmire ideje meg kedve?

Például nekünk.

Amikor megláttam, hogy az új Philip K. Dick kötet novellákat tartalmaz, azt gondoltam, tessék, most már a resztli jön, az Agavé kilőtte a tárat, lementek a jó regények, és most következik Dick hatalmas életművének második vonala. De a borítón borongó véreső-áztatta márványangyalkának képtelen voltam ellenállni. Aztán elolvastam egy-kettőt, és kiderült, hogy ha nem is remekművek sorozata, de azért majdhogynem revelatív válogatás a Lenn a sivár földön.

Sosem értem igazán, hogy volt képes a klinikai szinten kattant, skizofrén, üldözési mániás Dick ilyen hibátlanul fekete-fehér, szürkezakós, Hitchcockos jeleneteket írni, illetve hogy tudja olyan fapofával előadni a begolyózás dermesztő fázisait. Azt gondolná az ember, hogy ha az író maga is skizofrén hallucinációk áldozata, képtelen lesz súlyos élményeit érvényes irodalmi formába önteni. Dick képes volt.