Ijfúkorom egyik meghatározó zenekara volt a Mötley Crüe, (gondolom nehéz kitalálni, hogy melyik tagjuk az abszolút kedvencem) és a mai napig szívesen hallgatom a lemezeiket - igazság szerint itt is két anyag között vacilláltam, a John Corabi féle 94-es, és a végül listára kerülő Feelgood között. Mindkét albumnak megvannak a maga erényei, a 94-es anyagnál jobban szólni rocklemezt nem sokat hallottam, de a visszatérést jelentő Feelgood inkább számít mérföldkőnek a zenekar számára.
A Mötley történetéről nagyon sok helyen lehet nagyon sok mindent olvasni, ezért nem nagyon mennék bele, hogy mivel érdemelték ki a legkeményebben bulizó zenekar megtisztelő címét már 1984-ben, de az biztos, hogy az 1989-es Feelgod felvételeire megtisztulva, egy igen kemény elvonó után érkeztek, és ez meg is látszott a kész anyagon.