Az, hogy Amerika magányos szuperhatalmi, világ-rendőre/megmentője szerepével valami gáz van, azt ma már mindenki érzi. Politikai magyarázatok, összeesküvés-elméletek egész szövevénye próbálja megfejteni, pontosan mi teszi olyan vérfagyasztóvá Uncle Sam férfias ábrázatát. E gondolatkísérletek fő szereplői az olaj, a pénz, a tőzsde, az Internet, az űrprogram, a Bush-család, mit tudom én, mondjuk Castro, a koka levél, náci rakétatudósok, és így tovább. John Perkins könyve új karakterrel gazdagítja az Amerika-kritikai folklórt, amennyiben bemutatja nekünk az Ecomoic Hit Man (magyarul elég trén hangzik: gazdasági bérgyilkos) fogalmát: az EHM olyan közgazdász tanácsadó, aki az USA kormányával szerződéses viszonyban álló tanácsadó cégek alkalmazásában építi az amerikai világbirodalmat.
Az alapképlet az, hogy a gyarmatosítás folytatódik, csak a fő gyarmatosító, az USA sokat tanult, és nem fegyverrel veszi be a gyengébb országokat, hanem segítségnyújtással és gazdasági függőséggel. Ezt nagyszabású ideológiai dömping támogatja, melynek tükrében az USA a demokráciát terjeszti, és közben a demokrácia megvalósításához elengedhetetlenül szükséges ipari, technológiai és infrastrukturális fejlesztésben is segédkezet nyújt, kölcsönöket folyósít. Ez a szisztéma, de ahhoz, hogy ezt sikeresen megvalósítsák világszerte, számos terepmunkás kell, aki nyélbe üti a szegény országok gyarmatosítását biztosító szerződéseket. Ők az EHM-ek, akik olajkoncessziókat vásárolnak, kölcsönöket eszközölnek, pénzügyi előrejelzéseket készítenek, iparosítási terveket álmodnak meg, és végül olyan szerződéseket iratnak alá harmadik világbeli, és ázsiai kormányfőkkel, melyekben azok gyakorlatilag eladják országukat és nyersanyagkincsüket az USA-nak, pénzügyi kölcsönök fejében, melyeket már azonnal el is ígérnek amerikai cégeknek. Így a pénz egy bostoni bankból egy texasi bankba vándorol, de ezért az útért a gyarmatosított országok olyan irdatlan jutalékokat fizetnek, hogy arra gyakran rámegy a jövőjük, a népük és a kultúrájuk. Főbb áldozatok: Indonézia, Panama, Ecuador, Szaúd-Arábia.
Az egészben csak az a gyanús, hogy olyan titkolódzó, fojtott hangon van előadva a sztori, azt susogja, hogy most figyeljetek, megsúgom az igazat, amit az egész világ, a média, és az okos emberek titkolnak, melyben mindenki bűnrészes. Én azonban kiszálltam, és most kitálalok, minden személyemet ért fenyegetés ellenére. A haláltól sem riadok vissza, akkor, ha az Igazságról van szó. És ezzel olyan kényelmetlenül beletalál a Chuck Norris-féle magányos hős vadnyugati alakjába, amitől persze megbillen a szavahihetősége, és olyanokon gondolkodik az olvasó, hogy talán ez a könyv, a nagy partizánkodás közepette felfedett igazság is valami módon az amerikai világbirodalom építését szolgálja. Mert annak létezésében azért hiszünk, az történelmi ténynek tűnik.
John Perkins: Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai
Fordította: Deák Éva
Ráció Kiadó, Budapest, 2006
2850 Ft
