Mindig is nagy híve voltam a történelem fikcionalizálásának, különös tekintettel a közelmúlt történelmére, ami még olyan közel van, hogy szinte bele lehet szólni. Bele lehet matatni az értékelésébe, mert nincs még megszilárdult interpretáció. Egyértelmű, hogy most az 56-os forradalom van terítéken, és, hát ezzel kapcsolatban, ha valami nincs, akkor az a megszilárdult interpretáció. Persze az ötlet nem eredeti, szerintem Andrássy Gábor Polgárháborúja is egyfajta 56-interpretáció. De képregény tudtommal eddig még nem született a témában, pedig ez ziccer. Fazekas Attila és Bán Mór (polgári nevén Bán János) bele is vágtak egy 56-os képregénybe – címe: Tűzvihar 1956 -, ha a történelmi interpretációkkal nem is jutottak túl messzire. Fazekas Attila megbízható fekete-fehér erős sziluettes rajzai mellé igen bágyadt kis sablon-történetecske társul, csavarok és izgalmak nélkül, a lehető legkiszámíthatóbb 56-os történetet adják elő. Fiú, fiú, lány, lány, disszidálás, haslövés, a bosszú könnyei.
De legalább van. A Tűzvihar valószínűleg direkt lett ilyen sematikus. Az alkotók úgy érezhették, régi adósságot törlesztenek a téma megrajzolásával, és ennek megfelelően egy „örök” történetet adtak elő, a „személyes sorsok tükrében”, olyasmit, amivel kapcsolatban nem akadékoskodhatnak rivális verziók. Tehát az egész olyan, hogy akár tíz évvel ezelőtt is elkészülhetett volna – nem utolsósorban a megnyugtatóan ómódi rajzi világ miatt - és akkor talán még érdekesebb is lett volna.
És mivel az egész csak 33 oldal, tíz perc alatt elolvasható, és nincs is sokkal több mondanivaló róla, felhívnám a figyelmet egy rokon jelenségre – a közelmúlt másik aktuális témáját, II. János Pál pápa halálát rajzfilmesíti a Cavin Cooper Productions, trailer megtekinthető itt. Úgy volt, hogy a decemberi Anifesten Budapesten is bemutatják, ám a forgalmazó végül úgy döntött, hogy Cannes-ra spórol a filmmel, ott könnyebben lesz belőle világsiker.
Fazekas Attila és Bán Mór: Tűzvihar 1956
Képes Kiadó, Budapest, 2006
990 Ft
Nero Blanco 2006.11.08. 19:03:46
Amikről én tudok:
Egy Freddy Lombard-képregény 1988-ban (Vacances a Budapest, szerzője Yves Chaland). Ebben a kicsit abszurd sorozatban a magyar forradalom inkább csak háttér, bár vannak benne szívszorító jelenetek is.
Tom Galambos 1996-ban From Hungary címen saját kiadásban jelentette meg Amerikában apja forradalom alatt és utáni viszontagságairól szóló képregényét.
Fazekas Attila pár éve már készített egy négyoldalas illusztrált történetet, ami némi jóindulattal nevezhető képregénynek.
Miriam Katin magyar származású New Yorkban élő művésznő visszaemlékezése pedig 2004-ben jelent meg a kanadai Drawn and Quarterly c. periodikában, Oh! to celebrate címen. Ezt 2005-ben Erre inni kell! címen közölte a Fekete-Fehér Képregényantológia 3. kötete Gálvölgyi Judit fordításában.
Fazekas a hagyományos európai iskola legjobb magyar képviselője, stílusát ómódinak nevezni túlzásnak tartom, de ez persze gusztus kérdése.
Jó lenne további 56-os képregényeket olvasni.
ButaTyuk 2006.11.11. 06:40:36
köszi! :))
Már a valtdiznis heterogalambok az elején, meg ahogy a végén az űrből integet a fazon! Cool.
***
Nero Blanco, tényleg jó lenne további 56-os képregényeket olvasni, továbbá mindenféle képregényt, meg rajzfilmet, meg minden. Az infókat külön köszi. Utánajárok.