Nem mintha nem lenne nélkülünk is elég szó az ötven évvel ezelőtti utolsó magyar forradalomról, mégis úgy tűnt van értelme röviden összefoglalni, milyen könyvek jelentek meg a témában. Összefoglalni mégis szinte lehetetlen, mert száznál is több kiadvány jelent meg idén 56-ról, úgyhogy akkor csak egy párat említenék.
A legnagyobb sztori a két Somogyi Béla utcai srác naplója, melyek egymástól függetlenül jelentek meg – egyik Kieselbach Galéria, másik az 56-os Intézet kiadásában – és már csak a könyveboltok polcain találtak egymásra.
A Kieselbach-féle faximile kiadás eredetijét Molnos Péter művészettörténész találta az Ecseri piacon – ezt 12 éves Kovács János írta. A másikat, maga a szerző, az 56-ban 13 éves Csics Gyula adta át Rainer M. János történésznek, és ebből derül ki, hogy a másik srác is ír naplót.
Szépirodalomból legyen mondjuk a Noran Kiadó 1956 - Magyar írók novellái című válogatása, melyben többek közt Kertész Imre, Konrád György, Mándy Iván, Örkény István novellái sorakoznak.
Aztán vannak az elemző, magyarázó, történelmi művek, ezek közül is külön öröm, ha nem magyar a szerző, ott van például az Európa Kiadó által kihozott Budapest 1956 – mi történt, hol és miért? Bob Denttől, Budapesten élõ angol szerzõtől, aki könyvében végigjárja a forradalom helyszíneit, és részletesen elmeséli, pontosan mi történt.
Jogos továbbá megvizsgálni a forradalom sporttörténeti oldalát is, hiszen legendás Sidney-i vízilabda meccs dráma a drámában, ezt teszi Csurka Gergely és Gyarmati Dezső, az 1956 - Ahol mi győztünk című könyvében.
Van, hogy a történész leteszi a tollat, megdörzsöli az orrtövét és félredobja a történészi hangnemet, hogy személyes érintettségével kápráztassa el a hallgatókat. Ilyenkor szabad folyást enged elnyomott költői vénájának, legalábbis erről tanúskodik Für Lajos fura című könyve: Bevérzett mámor 1956.
És aztán ott van az erdélyi költőfejedelem, Szőcs Géza, aki valami egész fura dolgot kreált, én alig is értem miről van szó, de esetleg próbálják meg kihámozni innen.
Ja, és a végén az, ami evidens, mégis rég vártunk rá: Fazekas Attila és Bán Mór képregénye, Tűzvihar 1956.
Meg még ott van ezer másik, de nekem már fáj a szemem, és összefolynak a szövegek, legközelebb akkor beszéljünk 56-ról, ha sikerült rendet vágni az értelmezések kazalában, és megnyitják a KGB, meg az FBI archívumait, ami úgy húsz év múlva várható.
