hát ez a Mesi milyen jó fej... azt vártam, hogy a szövegíró majd jól kilép a végén azt lesz nagy happy end. zenekaron belül szerződést kötni.. tiszta Metallica. Aztán a névválasztásért fizettek az acdc-nek? a felírásmód meg tiszta antrax (asszem) az meg hogy a fiúk az elején aszranka az egészbe a végén meg már a másolt cédén is rinyálnak.. hümm...

Mesinek néha olyan furcsán állnak a cickói...

Hehe...

A mágikus zöld füzetet látva gyorsan megváltozik a véleményük...Mesi biztos boszorkány.

Biztos nagyon híresek lesznek ilyen mentalitással:) Pont most olvastam az OK Go-ról. Be kéne linkelni ide.

Ez az Edy egy tahó, az elején azt mondja, nemrég töltötte le az új albumot, a végén meg még kérkedik, hogy neki minden cucca boltból van...

Apropó, a mellékelt klipben a gitáros (Max) mellett fekszik egy hölgy (Mesi?). Akkor most mégsem Edy-vel jár? Vagy vele jár, de a bátyjával alszik? Esetleg mindez az ötödik epizódból derül ki?

lehet, hogy a gloaming nem tartozik a kedvenc bandái közé..

ugyanakkor ha a lány a Mesi akkor a klip vége... hmm...

igazából nem bírtam volna végignézni a számot. nem szeretem én az ilyet.

Kilgore: minden kivansagod igy teljesuljon, az Ok Go-poszt elesitetlenul all, csak a tancverseny eredmenyere varok. a cikket azert linkeld be

Tisztelt ProArt,

Most néztem meg a szerzoijog.sulinet.hu/ címen található flash rajzfilmet. Alapvetően nem rossz, csak helyenként félrevezető, és "nem bontja ki teljesen az igazságot". Mondjuk szerintem a zene többnyire elég szar, gagyi, de ez csak szubjektív vélemény. Sokat spórolhattak volna, ha keresnek egy megfelelő Creative Commons licencű zenét, amit szabadon felhasználhatnak.

Nem vagyok jogász, de próbálok a szerzői jog terén tájékozódni, a megjegyzéseim a következőek:

A rajzfilm első része a zenekar első koncertjéről szól. Amit itt mindenképpen hiányolok:

1. Az Artisjusos emberek ill. rendőrök megjelenését, akik követelik a közös jogkezelési díjat a zenekartól -- hiszen hiába saját szerzeményt játszottak, akkor is kötelesek ezt befizetni. Eme rész hiánya a gyerekeket törvénysértésre nevelheti, és tudatosan elhallgatja a dolgokat!

2. Bár úgy tűnik, hogy a zenekar felrakhatja a zenéit MP3 formátumban az Internetre, ezt mindenképpen pontosítani kellene: nem akármilyen oldalra teheti fel "ingyen", hanem csak a sajátjára. Ha pl. egy ismerőst (vagy céget) kér meg, hogy tegye ki a zenéket az ő oldalára is, ingyen, azt nem teheti meg, hiszen akkor ennek az ismerősnek/cégnek letöltésenként fizetnie kell az Artisjus részére. Tehát nem tehető ki zene ingyen pl. az Origo Zeneáruházba, még akkor sem, ha mind a Zeneáruház, mind a szerző ezt szeretné. Ezt jól tudom?


A második rész (weblapra feltett feldolgozásnál):
Fontosnak tartanám kiemelni, hogy az igaz, hogy "ha más számát dolgoztátok fel, ahhoz kell az engedélye", de itt szót lehetne ejteni az olyan licencekről, amelyet a szerző már mellékelt is a dalhoz. Pl. a Creative Commons licencei (a megfelelőek) implicit megadhatják az engedélyt az átdolgozásra, felhasználásra, anélkül, hogy a szerzőt erről külön meg kellene kérdezni. Ez egy nagyon fontos dolog, amit a ProArt-nak is érdemes lenne propagálnia!
"Segítek, megkeresem őket és kötünk egy szerződést velük" -- ez CC licencű műveknél sokszor megspórólható, ami anyagi megtakarítást jelenthet, ami egy kisebb együttesnél tetemes spórolás!

"A hologramos matrica azt jelenti, hogy jogszerűen gyártották a CD-t" -- mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, nem tudom, hogy ez mennyire igaz. Mi van a külföldön gyártott CD-kkel, amiken nincs matrica? Azok nem jogszerűek?

Harmadik rész ("Út a célig"): semmi különös

Negyedik rész: itt szerettem volna látványosabb példákat látni, hogy mit is kér egy kiadó egy bandától, milyen mértékű fizetséget ad, hány lemezre kér exklúzív jogokat, hogyan köti a bandát magához. Nagyon sok negatív történetet is lehet erről olvasni, hogy a kiadók hogyan használják ki a fiatal bandákat, ezért, ha ez a rajzfilm tényleg fiataloknak készült, jó lenne őket nyomatékosabban figyelmeztetni a potenciális veszélyekre!

"Nekem az összes kedvenc zenekarom anyaga boltból való" -- Jó reggelt! Az iTunes Music Store idén túllépte az 1 milliárd eladott dalt -- igaz, nem Magyarországon. Vajon itthon miért nem működik iTunes Music Store?

Eme levél szövegét az Index Csáp Géza mellékletébe is beküldöm hozzászólásként.
Cím: csapgeza.blog.hu/2006/09/06/jogvedok_sulinet_interaktiv_kepregeny_a_

Tisztelettel,
Noll János

Hm. Megtértem! Ezekben a percekben törlöm azt a sok órányi illegálisan letöltött zenei anyagot, amiket bűnös tudatlanságom sötét mocsarában fetrengve beszereztem. Köszönöm Mesi, köszönöm Edy, és legfőképpen Neked Papa-G! Nem tudom, hogyan fogom ezen bűnös szokásom által okozott hatalmas károkat valaha visszafizetni a Társadalomnak, de megpróbálom...

Nekem a szerzői jogokról mindig a South Park idevágó része jut eszembe:))

Én nem is tudom... amilyen pofátlanul (igen, így) sokba kerülnek a cd-k, szerintem egyáltalán nem csoda ha sokan letöltik.

Ha pl az én mérlegemre vagytok kíváncsiak:

jogkövető magatartásnál ->
- gyári cdk: 0Ft (ha szeretném se lenne rá pénzem)
- írható vásárolt cd: 0Ft (ugye tudjuk ezeknek az árából is részesedik az artisjus)
- koncertjegy (nem ismerném a bandákat, nem is mennék el 5000-10000 HUF minusz)

online letöltésekkel ->
- gyári cdk: 0Ft
- írható cd: nem mondom, hogy több száz van, de akad...
- koncert: ha tudok, megyek, ezerszer jobb, mint a cdk.


Úgyhogy nem kell ez a tré duma, hogy miattam mennek tönkre, én ígyse-úgyse venném meg a cdiket (elég kis százalékát is kapják meg), jobb bandák úgyis főleg turnézásból élnek, és ez így is van jól. Az ilyen tahó (ön)jogvédők meg lassan mindannyian kénytelenek lesznek parkolótársaságokat alapítani, ha mégtöbb fiktív jogvédést, és persze több egzotikus utazást akarnak felsőbb körökben.

Nevetséges, hogy a cd 50 forintos előállítási költsége, és 5000 forintos árkülönbsége mellett ilyen szar propagandára fordítják a kisajtolt pénzt, mert biztosak lehettek benne, hogy nem 5000 forintért csinálta meg egy pályáztatott cég, hanem ezt is pármilláért csinálta egy-két csókos...

Homár klasszikusok,

tudod kell a pénz azoknak a havi fizetésére, akik a jogvédőknél adminisztrátorkodnak, ügyintéznek, recepcióskodnak ésatöbbi.

az a mókás, hogy pár éve még a Metallica kampányolt a letöltések ellen, most meg minden számuk letölthető legálisan. Nem hiszem, hogy a letöltés olyan nagy hiányt okozna nekik. egyrészt vannak fanatikusok, akik mindig megvesznek minden szart a zenekaroktól, másrészt van akinek letöltés és meghallgatás után jön meg a kedve a korong megvételéhez.

"tudod kell a pénz azoknak a havi fizetésére, akik a jogvédőknél adminisztrátorkodnak, ügyintéznek, recepcióskodnak ésatöbbi."

miért, az Üdvhadseregen kívül hol dolgoznak ingyen az emberek? speciel az Artisjus a egyébként a saját költségeitől (tehát pl. a dolgozók fizetésétől) eltekintve a teljes befolyt összeget kifizeti a művek szerzőinek, profitot nem halmoz.

a Metallica-számok legális letöltése fizetős módon megy, gondolom. a Napster (tehát az ingyen letöltés) ellen kampányoltak, nyilván azért, mert a kiadójukkal olyan szerződésük volt, ami relatíve sokat fizetett az eladott lemezek után.

Tudod, Eördögh, nem azzal van a baj, hogy van egy szervezet, ami védi a művészek jogait. (Most tekintsünk el attól, hogy az eladási listák miatt a szemétrevaló fütyiésahegedűs meg bunyóspityu-féle szarjankók kapják a legtöbb pénzt.) Az a baj, hogy a legtöbb ilyen szervezet undorítóan teszi azt. Zárják be a fizetős FTP-oldalakat, a warezszervereket - jó, oké. De nehogy má' megtiltsák, hogy átugorjak a haveromhoz, és odaadjak neki lemásolásra egy lemezt... Egyáltalán nem arról van szó, hogy a "művészi" értékeket védik, hanem mesterségesen megpróbálnak fenntartani egy torz fogyasztói kultúrát, amiben elsősorban nem a minőség számít, hanem az, hogy a befektetett pénz megtérüljön. (Úgyis, mint: mesterségesen felpumpált imidzs, reklámköltségek, marketing, kutyafasza. Elvakítják az embereket a felesleges cukormázzal, a zene meg olyan, amilyen.)

És erre speciel pont a Metallica a legjobb példa. Amíg garázs-zenekar voltak, keményen megdolgoztak azért, hogy legyenek valakik - és ebben pontosan az ilyen koncerten felvett [bootleg] lemezek voltak a legnagyobb segítségükre. Szájhagyomány, satöbbi. Egy idő után felvitte az isten a dolgukat, szerződés, miegymás, és hirtelen kurva nagy arcszerkezetük lett, fúj-fúj letöltések, rohadt tolvajok, ingyombingyom. Meg is lett az eredménye: a rajongótábor jó része kiakadt rájuk, újra kellett gondolniuk az egész koncepciót, stb.

Mintha Esterházy mocskos tolvajoknak nevezné, és börtönnel fenyegetné azokat, akik fénymásolnak mondjuk a Harmonia Celestisből. Jogilag igaza lenne, de azért kicsit mégis durván hangzana, nemde?

"az Artisjus a egyébként a saját költségeitől (tehát pl. a dolgozók fizetésétől) eltekintve a teljes befolyt összeget kifizeti a művek szerzőinek, profitot nem halmoz"

1. Amennyire én tudom, az Artisjus nem hajlandó nyilvánoságra hozni az írható cd-ken levő matricákból befolyt jogdíjak elosztási módszerét. Mi garantálja, hogy nem a haverok kapják a javát?

2. Ha az eladott darabszámok alapján osztanák el mégis, akkor pont azok a technóta zenekarok kapnák a negy részét, akiket annyira nyomnak és nem azok, akiknem valójában töltik és felírják a zenéit. Mivel nem lehet tudni, hogyan lehet igazságosan elosztani ezt a pénzt -> nem lehet igazságosan elosztani.

Az Artisjus egy önjelölt pénzbehajtó cég és ha kimutatható nyeresége nincs is, sokan igen jól megélnek belőle.

Az írható cd-s matricákkal saját maguk alatt vágták a fát. Elérték hogy legyen ilyen, most meg csodálkoznak, hogy mindenki úgy gondolja, ha kifizette a jogdíjat, ugyan miért lenne lelkiismeretfurdalása, ha dalt is tölt hozzá.

A mahasz oldaláról megtudható mit tartalmaz egy 5000Ft-os cd ára:
www.mahasz.hu/m/hu/gyik.php

A nemzetközi sztárok akár 900Ft-ot kapnak belőle :) Ha elmegyek koncertre, sokkal jobban jár a kedvenc zenekarom.
Aki meg nem koncertezik, az nem is zenész.

Warez szervereket, és ftp szervereket, HA fizetős, én is egyből bezáratnám, nekik tényleg, erkölcsileg is van büntetőjogi felelősségük, hiszen azt a pénzt olyanok kapják, akik csak egy szervert dobnak össze a zenéhez semmi közük, míg a zenészek egy kanyit se.

De szerintem az ingyenesen letölthető számok nagyon nagy részénél biztos hogy egyébként sem lenne cd vásárlás (zsákbamacska?), viszont elég jó promóció, és biztos nem kicsi azoknak a száma, akik letöltött számok alapján lettek rajongók, és gyűjtik a kedvencük pólóit, cd-it, bögréit.

Design... Hát szeretném én is bunyós pityó kb 1000-es nagyságrendű cd eladásai mellett darabonként 1000 forintért megdizájnolni azt (1.000.000 HUF / 1000db)

mazsola · 2006.09.07. 08:29:53
"tudod kell a pénz azoknak a havi fizetésére, akik a jogvédőknél adminisztrátorkodnak, ügyintéznek, recepcióskodnak ésatöbbi."

Én ennek a szükségességét is kétségbe vonom, biztos hogy nagyon sokan jól megélnek belőle, de azon kívűl, hogy kozsóval összejátszva futtatják a nyálasabbnál nyálasabb, szarabbnál szarabb zenekarokat, és szorgalmasan beszedik a pénzt, végeznek valami érdemleges munkát?

Ráadásul egy zenész, ha nem akarja akkoris hozzájuk kell fordulnia, kötelező, hogy ők védjék a jogait.

"De szerintem az ingyenesen letölthető számok nagyon nagy részénél biztos hogy egyébként sem lenne cd vásárlás (zsákbamacska?), viszont elég jó promóció, és biztos nem kicsi azoknak a száma, akik letöltött számok alapján lettek rajongók, és gyűjtik a kedvencük pólóit, cd-it, bögréit."

Egy kicsit ellentmond egymásnak a két állítás, de mindegy. Szerintem minden nem teljesen felkapott zenekarnak elemi érdeke, hogy néhány számot szabadon megismerhetővé (letölthetővé) tegyen, pont a zsákbamacska miatt, de nem igazán érdeke, hogy semmi pénzt ne kapjon a lemezeladásokból, márpedig ha valami tökingyen letölthető, azt nagyon kevesen fogják megvenni.

"Ha elmegyek koncertre, sokkal jobban jár a kedvenc zenekarom. Aki meg nem koncertezik, az nem is zenész."

Gyakorlati tapasztalat: amatőr zenekaroknak a rendszeres koncertezés sem szokott annyit hozni, hogy nullára kijöjjenek vele (ilyen triviális dolgokra gondolok, hogy pl. visszajöjjön a hangszerek ára vagy a lemezkészítés költségének az a része, ami az eladásokból nem fog).

"Amennyire én tudom, az Artisjus nem hajlandó nyilvánoságra hozni az írható cd-ken levő matricákból befolyt jogdíjak elosztási módszerét. Mi garantálja, hogy nem a haverok kapják a javát?"

A webhelyükön tényleg nincs kint a felosztási szabályzat, de ha tényleg érdekel, kérdezd meg az info@artisjus.com-on, kb. egy perced fog rámenni a megírására.

A gyakran és könnyen összekevert jogvédő szervezetekről meg egyébként nem árt tudni, hogy melyik miféle: a MAHASZ ugye a zenekiadóké (úgyhogy nekik vagyok hajlamos a legkevésbé hinni), az ASVA a filmforgalmazóké (szintén zsíros társaság), míg az Artisjus az irodalmi, zenei stb. művek szerzőié: eléggé más kategória.

Haha.. Én cd gyárban dolgozom, ott ahol ezek a cd-k készülnek. A MAHASZ által említett gyártási költség (300/cd+100/borító)három-négyszerese a valóságnak.

Aktuális példa: épp mostanság fog megjelenni a Depresszió zenekar új albuma; bolti ára 1490 forint. Bevallottan userfriendly az ár, de veszteséget nem okoz. Persze nincs mögötte gigamega reklámköltség mert egy végigkoncertezett fesztiválidőszak ezt pótolja, ehhez viszont tudni kell zenélni.

1490 forint már közelít egy baráti árhoz. Ha a jelenlegi helyzet sem okoz elég erős piaci nyomást, akkor mégis mi kellene történjen, hogy észrevegyék magukat? Az árakat már évek óta meseterségesen tartják fenn. Ne magyarázzák nekem, hogy az 1000 forintos DVD filmek mellett valóban életképes egy 5000 vagy akár 1500 forintos CD.

Igazából az a baja a kiadóknak, hogy nem egy album előállítása kerül sok pénzbe hanem az eladása. Sajnos idehaza "bulvárral" akarják értékesíteni a kiadványaikat és nem a zenével.

Nem tudom ki mennyit foglalkozik ezzel a kérdéssel, de én kénytelen vagyok, mivel ilyen zenészféleség lennék.

1. Artisjus semmi áron nem árulja el a befolyt összegek elosztási rendszerének titkát, megkeresésre mindenféle kibúvókkal jöttek, így végül nem derült ki semmi, bár ígértek valami évkönyvet, vagy mit, de abból se láttam semmit.
Pedig telefonon is érdeklődtem.
Tehát valóban, akár a havereknek is mehet a lé.
2. Mivel zenével foglalkozom, ezért pontosan tudom azt is, hogy a MAHASZ szinte minden szava hazugság (finomabban fogalmazva komoly csúsztatás), ami a lemezkiadási költségeket illeti. Csak egy apróság: Melyik kis amatőr zenekarnak van 2 millája lemezt gyártani studióban? És lám mégis a legtöbb zenekarnak van lemeze.
Szerzői kiadásban magának a lemeznek önköltsége egy drágább megoldásban és kis példányszámnál, tokkal vonóval kb. 500 forintra jön ki. Efölött van a stúdió költség, ami a mai laptopos világban már nem is feltétlenül oly nagyon durva, mivel otthon is nagyon sokmindent, sőt egyes esetekben a teljes lemezt is meg lehet csinálni. Ez persze zenétől is függ.
3. Egy kezdő zenekar sokkal nagyobb ismertséget tud elérni neten, mint ha mondjuk kiadja a lemezüket egy kis kiadó, de promócióra már nincs pénze. Lemez csak ül a boltban a polcon és senki nem veszi. Pénze nincs belőle a zenekarnak, és még nem is ismerik meg.
Neten viszont sokfelé el lehet küldeni, hogy ezt hallgassátok meg.
4. Az elosztási rendszer valóban abszolút igazságtalan. Hiszen az AJ állítása szerint a lemezeladások és a játszottság alapján adják a jogdíjakat, így pont azok kapják pl. az üres CD-kből befolyt pénz nagy részét, akiknek a CD-jét egyáltalán nem is másolják, hanem megveszik.

És igen, ha sokan mennek egy kis zenekar koncertjére az tényleg többet számít, mert ha sokan vannak, akkor a koncertszervező legközelebb is hívni fogja őket, ha van lemezük, ha nincs. Ha meg van lemez de alig vannak, akkor nem ér az egész semmit.

Csak egy érdekesség: ha kiadó ad ki lemezt, akkor a kiadott NAGYlemez minden példánya után 250 ft. körüli összeget kell kifizetnie az AJ-nak, aki ezt nem a kiadott zenekarnak adja, hanem beforgatja jól a közösbe, holott ebben az esetben pontosan lehetne tudni, kinek jár a pénz.

Mindegy, befejezem, mert még hosszan lehetne sorolni a furcsaságokat.

Sajna a lemezek gyártási költsége valóban nagyon példányszám-függő. Mifelénk az első komolyabb kedvezmény 2000 darabnál kezdődik. Nyilván egy fiatal banda kezdésnek nem fog ekkora példányszámot gyártatni így valóban közelít az 500 pnzhez az ár.

"az AJ állítása szerint a lemezeladások és a játszottság alapján adják a jogdíjakat, így pont azok kapják pl. az üres CD-kből befolyt pénz nagy részét, akiknek a CD-jét egyáltalán nem is másolják, hanem megveszik."

nem kötekedni akarok, de miért ne feltételezhetné az AJ, hogy a kis és a nagy példányszámban vásárolt hanghordozókat ugyanakkora _arányban_ másolják? ilyen esetben az eladásokkal egyenesen arányos lesz az ürescd-jogdíjakból osztandó pénz.

Sziasztok, Szinger András vagyok, az Artisjus "jogi képviselőjeként" válaszolnék az itt felmerült kérdésekre, meg a szokásos szerzői jogi legendáriumra, amelyből ide is jutott bőven.

„Amit itt mindenképpen hiányolok: Az Artisjusos emberek ill. rendőrök megjelenését, akik követelik a közös jogkezelési díjat a zenekartól -- hiszen hiába saját szerzeményt játszottak, akkor is kötelesek ezt befizetni. Eme rész hiánya a gyerekeket törvénysértésre nevelheti, és tudatosan elhallgatja a dolgokat!”

A jogdíjat a koncertszervezőnek és nem a zenésznek kell megfizetnie, ráadásul a jogdíj nem a fellépő zenekaroknak jár (ők a helyszínen fellépti díjat kapnak, ha kapnak), hanem az általuk előadott művek szerzőinek. Persze van, hogy ez a kettő egybeesik, de nem feltétlenül.


„de itt szót lehetne ejteni az olyan licencekről, amelyet a szerző már mellékelt is a dalhoz. Pl. a Creative Commons licencei (a megfelelőek) implicit megadhatják az engedélyt az átdolgozásra, felhasználásra, anélkül, hogy a szerzőt erről külön meg kellene kérdezni. Ez egy nagyon fontos dolog, amit a ProArt-nak is érdemes lenne propagálnia!”

A ProArt nevében nem, de az Artisjus nevében tudok nyilatkozni: a CC-t nem tartjuk a szerzők számára olyan hasznosnak, hogy propagáljuk. Ügyesen bevezetett, ügyesen reklámozott amerikai körülmények között valamennyire még indokolt, de a szerzőknek töb szempontból hátrányos jogosítási módról van itt szó. Pl. olvastátok a CC legal code-ját is részletesen? Azt is, hogy a CC-licenc visszavonhatatlan? Ld az ellenérveket és a vitát (figyelem, csak gondolkodni vágyóknak, hörgésre nem alkalmas anyag) itt: www.indicare.org/tiki-read_article.php?articleId=118)


„Mi van a külföldön gyártott CD-kkel, amiken nincs matrica? Azok nem jogszerűek?”


Azokra egy "import" jelzésű matrica kerül.


"tudod kell a pénz azoknak a havi fizetésére, akik a jogvédőknél adminisztrátorkodnak, ügyintéznek, recepcióskodnak ésatöbbi.”

És közben beszednek egy rakás jogdíjat a rádiótól, tévétől, lemezgyártól, amit az egyedi szerző a maga nem létező alkupozíciójában nem tudna. Jelezném, hogy akit tényleg érdekel a téma, utána tud nézni: a jogvédőket (az Artisjust pl. idestova 99 éve) az irodalmi és zeneszerzők alapították, hogy azonos érdekeiket egy erre létrehozott szervezet hatékonyan tudja érvényesíteni. Olyan jogdíjat szed be a közös jogkezelő, amit a szerző maga nem tudna. Ennek egy részéből fenntartja a szervezet, a többi a nullához képest tiszta haszon. A szervezethez meg - mily meglepő - kell recepciós is, meg a bejelentett műveket és azok felhasználását dokumentáló adminisztrátor, a nem fizetőket perelő jogász, aki néha internetes fórumokon is osztja az észt, mielőtt feldühödött, félreinformált tömegek meglincselik a portást az ürescédé-jogdíj miatt...


„Az a baj, hogy a legtöbb ilyen szervezet undorítóan teszi azt. Zárják be a fizetős FTP-oldalakat, a warezszervereket - jó, oké. De nehogy má' megtiltsák, hogy átugorjak a haveromhoz, és odaadjak neki lemásolásra egy lemezt...”

Kedves fiatalok, mikor tiltott ilyet az Artisjus nevében bárki is? Tessék tájékozódni, aztán üzemeltetni a hörgőket.

„Amennyire én tudom, az Artisjus nem hajlandó nyilvánoságra hozni az írható cd-ken levő matricákból befolyt jogdíjak elosztási módszerét. Mi garantálja, hogy nem a haverok kapják a javát?” „Artisjus semmi áron nem árulja el a befolyt összegek elosztási rendszerének titkát, megkeresésre mindenféle kibúvókkal jöttek, így végül nem derült ki semmi, bár ígértek valami évkönyvet, vagy mit, de abból se láttam semmit.Pedig telefonon is érdeklődtem. Tehát valóban, akár a havereknek is mehet a lé.”

Nézzétek, a nem hajlandó nyilánosságra hozni, az egy kicsit erős kifejezés olyan számokkal kapcsolatban, melyek a Magyar Közlönyben megjelentek. Merthogy az üreshordozó-jogdíjak felosztási elvei és a %-ok a szerzői jogi törványben megtalálhatóak. (Segítek: www.artisjus.hu/opencms/export/artisjus/aszerzoijogrol/jog_03.html#02, 20.§ (4), (5) bek.).

Az emlegetett Artisjus-évkönyv, mely a zeneszerzői rész konkrét felosztását is tartalmazza, bárkinek elérhető, aki befárad érte. Az Artisjus Egyesület tagjai automatikusan kapják postán.


„Az Artisjus egy önjelölt pénzbehajtó cég és ha kimutatható nyeresége nincs is, sokan igen jól megélnek belőle.”

Hogy sokan, az tény (7-8000 szerzőnek, jogutódnak fizet az Artisjus évente jogdíjat) de hogy megélnének, pláne, hogy jól, az csak igen kevesekről mondható el, akik viszont elég sok mindent letettek az asztalra (pl. több évtizedes szellemi alkotómunkát) ahhoz , hogy megérdemeljék. Ha a munkaszervezetre gondolsz, a létszám lényegében változatlan az utóbbi 5-6 évben, pedig elég sok új jogosítási terület merült fel mostanában.


”Az írható cd-s matricákkal saját maguk alatt vágták a fát. Elérték hogy legyen ilyen, most meg csodálkoznak, hogy mindenki úgy gondolja, ha kifizette a jogdíjat, ugyan miért lenne lelkiismeretfurdalása, ha dalt is tölt hozzá.”

Ki csodálkozik? Többször, több helyen elmondtuk, hogy az üreshordozó-jogdíj léte teszi lehetővé a magánmásolás szabadságát. Merthogy magáncélra másolni szabad.
Pl.: www.artisjus.hu/opencms/export/artisjus/aszerzoijogrol/allasf_12.html, www.index.hu/tech/jog/cdcopy


„Ráadásul egy zenész, ha nem akarja akkoris hozzájuk kell fordulnia, kötelező, hogy ők védjék a jogait.”

Ez megint nem igaz, pl. koncertre, internetre 2004. májusától ki lehet lépni az Artisjusból, ha úgy ítéled meg, hogy magad hatékonyabban jogosítanád a saját műveid nyilvános elhangzását vagy online felhasználását.

Egyelőre ennyi, igyekszem olvasni a fórumot, és válaszolgatni, ahogy az időm engedi.

"az AJ állítása szerint a lemezeladások és a játszottság alapján adják a jogdíjakat, így pont azok kapják pl. az üres CD-kből befolyt pénz nagy részét, akiknek a CD-jét egyáltalán nem is másolják, hanem megveszik."

Ez nem az Aj állítása, hanem a felosztási szabályzat, melyet azok alkottak, akik a legilletékesebbek: a szerzők maguk. Merthogy itt kell megjegyeznem, hoyg az Artisjus által beszedett jogdíj nem adó, vagy más közpénz, hanem a szerzők nevében az Artisjus által értékesített zenefelhasználási jogok ellenértéke, melynek felhasználásáról a szerzők döntenek (Nem az adminisztrátor, nem a portás.) Az egyesületi demokrácia szerinti játékszabályok keretében a szerzők módosíthatják is ezt a szabályzatot, ha a többségük úgy gondolja, hogy ez a felosztási mód (amely megszerezhető, sőt meglévő adatokra támaszkodik nem megszerezhető - pl. ki mit másol - adatok helyett) nem nyerő, nem igazságos, majd megváltoztatják. Ezt kívülről kritizálni kb olyan, mintha nekiállnátok turkálni abban, hogy egy sokak által fogyasztott piaci termék (pl. kenyér) árából mennyi jut a péklapát-gyártóknak, mennyi a molnároknak, mennyi a pékeknek, és ők maguk milyen alapon osztják el maguk között, és mi az, hogy erről engem, kenyérevőt nem tájékoztatnak elég hangosan? Tényleg nem értem, hogy az egész zeneiparból miért pont az önszerveződés keretében egyesületbe tömörült, saját jogdíjukról demokratikusan döntő alkotókat kell nagyító alatt piszkálni az ilyen megjegyzésekkel.

Akkor miért nem sikerult nekem többszöri érdeklődés után ehhez a felosztási szabályzathoz hozzájutnom? Miért nem tudhatom én, mint szerző, igaz, nem egyesületi tag, többszöri érdeklődés után sem, hogy miért pont annyi a jogdíjam, amennyi?

Hogy világos legyen a kérdésem:
HOL NÉZHETEM MEG A FELOSZTÁSI SZABÁLYZATOT alias A PONTRENDSZER SZABÁLYAIT? (Hogy tisztába kerüljek azzal, miert annyit kapok amennyit.)

Lemezt is kiadhatok, ha nem vagyok az AJ tagja? Vagy azért a matricákat meg kell vennem?

"nem kötekedni akarok, de miért ne feltételezhetné az AJ, hogy a kis és a nagy példányszámban vásárolt hanghordozókat ugyanakkora _arányban_ másolják? ilyen esetben az eladásokkal egyenesen arányos lesz az ürescd-jogdíjakból osztandó pénz."

Feltételezni krva sok mindent lehet, pl. feltételezték régen, hogy a Föld lapos.
Egyébként a MAHASZ meg pont az állításod ellenkezőjét feltételezi, amikor azzal fenyít, hogy ha így megy tovább a másolás, akkor csak a silány mulatóspopszar marad, mert abból adnak el sokat, és azt nem másolják.

Modex:

a nagybetűs kérdésedet Szinger úr megválaszolta.

lemezt bárki kiadhat, ugyan miért kéne hozzá az AJ tagjának lenni? egyszerűen arról van szó, hogy ha x (x

vazz, hiba volt "kisebb" jelet tenni a szövegbe, gratulálunk a technikai színvonalhoz.

szóval "x kisebb 1000" akart lenni, amennyi forintért bejelented az AJ-nak, hogy ezt a számot te írtad, és utána az élő, illetve a tévés-rádiós elhangzások után jogdíjat kapsz, ami esetenként nem is kevés: barátaim, akik lemezeladásban nem remekelnek, egy RTL klubos kétszámos fellépésért százezres nagyságrendet kaptak, mert a statisztika szerint azt a műsorsávot sokan nézik.

a Mahasz feltételezéseiről meg annyit, hogy az ilyen „multik védik a saját érdekeiket” jellegű szervek (talán a Mahasz meg az ASVA mellé nem demagógság felhozni a BSA-t, típusra eléggé ugyanaz) persze hogy rémisztgetnek mindennel, ami jól hangzik. ne gondold, hogy a nagy példányszámban kiadott mulatóspop-lemezek nem a Mahaszt alapító és fenntartó kiadóknál jelennek meg, és hogy nem szakítanak ezekért a lemezekért épp eleget.

azt pedig továbbra is vitatnám, hogy a silány mulatóspopot nem másolják. távol álljon tőlem, hogy demagóg módon összefügést sugalljak vagyoni helyzet és zenei ízlés között, de nem gondolod, hogy egy isten háta mögötti kis faluban (ahova nagyon sok zene egész egyszerűen el sem jut), csóró emberként sokallsz 2-3000 forintot is egy olyan cédéért, ami a haverodnak már megvan? persze hogy inkább átíratod vele.

Eördögh és T. Szinger András!

Talán nem foglamaztam kellő pontossággal, amikor azt irtam, hogy AJ tagja. Máshogy kérdezve: kihagyhatom-e az AJ-t a lemezem kiadásából? (A válasz: NEM.)

Szinger András ezt irta egy állításra válaszként, amely állítás első fele igaz, a második nem:

"
„Ráadásul egy zenész, ha nem akarja akkoris hozzájuk kell fordulnia, kötelező, hogy ők védjék a jogait.”

Ez megint nem igaz, pl. koncertre, internetre 2004. májusától ki lehet lépni az Artisjusból, ha úgy ítéled meg, hogy magad hatékonyabban jogosítanád a saját műveid nyilvános elhangzását vagy online felhasználását.
"

Ehhez képest a honalpon a következő olvasható:
www.artisjus.hu/felhasznaloknak/hangfelvetel.html#01
Fontos változás!

Valamennyi Magyarországon kiadott hanghordozóra kötelezően alkalmazandó a felhasználási engedély meglétét, a jogdíjfizetést, ill. regisztrációt igazoló ARTISJUS védjegyét hordozó hologramos címke használata 2004. január 1-től. A címkéket ingyen bocsátja az ARTISJUS a felhasználók rendelkezésére!

Magyarán nekem, ha lemezt adok ki, akkor tejelnem KELL az AJ-nak. Azaz, ha nem akarok, akkor is hozzájuk kell fordulnom.
Nem kerülhetem meg őket. Örülök, hogy 2004 májustól megvan az a lehetőség, hogy ezekután a koncert és az internetes dolgokat másra bízhatom, de ha úgyis fizetek vagy a kiadóm fizet az AJ-nak a kiadásért, akkor hülye lennék a fizetésért cserébe a szolgaltatást (azaz a jogvédelmet) elhagyni, főleg, hogy nincs igazi alternatíva.
Szóval pl. abban az esetben, ha nem az AJ védi a jogaimat (legalabb is részben), akkor miért is fizessek a ugyanannyit a matricáért, mintha teljes egészében ők védenék a jogaimat?

Itt olvasható, hogy miért mennyit kell fizetni:
www.artisjus.hu/opencms/export/artisjus/felhasznaloknak/aktualis_jogdijkozlemeny_M.html

Érdemes kalkulálni, és elgondolkodni a fentiek tekintetében a korrektség fogalmáról, főleg azok felé, akik ugyan nem egyesületi tagok, de mégis az AJ-szal KELL kapcsolatba kerülniük, hiszen másképp nem jelenhet meg lemezük pl.

Kedves Modex!


1. Túl sok időm a fórumozásra nincs, ezért itt jelzem, hogy mindent csak egyszer fogok leírni, minden olyan kérdést figyelmen kívül fogok hagyni, amire itt már válaszoltam.

2. A jogászembernek kutya kötelessége precízen fogalmazni. Érdemes elolvasni amit írtam: nyilános előadásra (koncert+vendéglátó gépzene) és internetre lehet kilépni. Ezzel az állítással nem áll szemben az, hogy hangfelvétel-kiadásra pedig nem.

2. Nem igazán értem, mi a bajod az Artisjus gyakorlatával, ami a következő.

A) eset: megjelenteti egy kiadó a lemezedet és befizeti a jogdíjat (egy LP CD esetében ez most 214 ft+áfa, www.artisjus.hu/opencms/export/artisjus/felhasznaloknak/aktualis_jogdijkozlemeny_M.html). Ez esetben a kiadó kap az Artisjustól egy matricát, a szerzők meg a befizetett jogdíj -kezelési költség -SZJA összeget. Valamint a lemez megjelenése miatt részesülnek az ún ráosztott jogdíjakból, pl. üreshordozó-díj, vendéglátós gépzene (mely utóbbi esetben egyedi elhangzási adatok begyűjtésére természetesen nincs lehetőség).

B) eset: szerzői kiadás: magad adod ki aját vállalkozásban a cédét. Ez esetben csak és kizárólag a példányszámot kell bejelentened, és egy szerzői kiadást azonosító matricát kell megvenned (10 ft+áfa=12 Ft/CD). Ennek célja megint csak a te védelmed: egyrészt a sokszorosító nem gyárthat le saját szakállára több példányt, mint amit megrendeltél, mert matrica nélkül nem tudja forgalmazni, másrészt így a szerzői kiadások is bekerülnek abba a kalapba, ami a ráosztásoknál számít. Magyarul: azért gyűjtünk adatokat és regisztráltatjuk a szezrői kiadásokat, hogy tudjunk neked ráosztás alapján jogdíjat fizetni. Statisztikailag sokkal jobban jársz így, mert a befizetett 10 Ft-nak jóval többszöröse jön be lemezenként pl. az üreskazettából.
Ennek fényében (sem) értem a következő mondatodat: "Szóval pl. abban az esetben, ha nem az AJ védi a jogaimat (legalabb is részben), akkor miért is fizessek a ugyanannyit a matricáért, mintha teljes egészében ők védenék a jogaimat?
"

Kedves Artisjus!
Ha nem vagyok zenész, előadó, kiadó, stb. és nem adok én ki semmit a világon, de bejelentek 5000 db szerzői kiadásban megjelent cd-t és kifizetem a 60 ezer forintot a matricákért, akkor évente kb. hány forintot fogok kapni az Artisjus-tól az üres hordozók díjából? Azaz mennyi a hozam? :) Lehet ezzel csalni?

Végignéztem ezt a képregényt. Profi munka és kellően manipulatív is.
Már az első koncerten készült felvétel hisztijétől (pedig ingyen promóció lett volna) kezdve elkanyarították a történetet attól, hogy a zenekar véletlenül az interneten letölthetővé tegye a számait és magánkiadásban adjon ki lemezt. A lemezszerződéssel pedig végképp megfosztották őket ettől a lehetőségtől.

Látom, hogy értelmetlen szófacsarásba kezd fulladni az egész dolog, de azért hátha ki tudom magam érthetően és jogászi szempontból is kellően percízen (jelentsen ez bármit is, nekem laikusnak) fejezni mi is a problémám:
- Ha az AJ jogvédelme alól részben ki lehet lépni (internet, nyilvános előadás), akkor miért kell mégis ugyanannyit fizetni a lemezkiadásnál, ha én kilépek?
Mert értem én, hogy ingyenes a jogi segítség, de mégis csak az AJ-ban dolgozó jogászok fizetése a jogdíjakból lecsípett százalékból jön össze. Ha én nem kérem ezesetben ezt a jogi segítséget, akkor miért kell ugyanannyit fizetnem, vagy miért nem kapok mondjuk több pénzt? (Ez inkább elvi kérdés, de engem mégis érdekel.)
- Miért kell nekem elfogadnom az AJ jótékony gondoskodását, ha én nem akarom? (Mert ez a törvény?)
- És ha már nincs más választásom, miért nem tudhatom meg részletesen (mint egy részletes telefonszámlánál ugye), hogy egészen pontosan miért annyi pénzt kapok amennyit? Mert persze a levélre rá van írva, hogy ezért meg azért ennyi meg annyi, de pont nekem miért pont annyi?
- Ha én nem akarom, hogy X rádió fizessen a lejátszott dalaim után az AJ-nak, miért nem tehetem meg? Mert mondjuk inkább azt akarom, hogy nekem fizessen megállapodás szerint.
- Összegezve: miért nem vehetem saját kezembe a saját szerzeményeim sorsát, bármiféle jogvédő szervezet közbeiktatása nékül? (Simán lehet, hogy anarchista punk vagyok, és ez nekem fontos ideológiai kérdés :))

5percnek: hogy mennyi a "hozam", az az adott esettől függ, a matematikai képlet felosztási szabályzatból való kihámozásában a felosztással foglalkozó kollégák tudnak segíteni, elérhetőségük a honlapon. A csalás lehetőségét a részletszabályok minimálisra csökkentik.

"Látom, hogy értelmetlen szófacsarásba kezd fulladni az egész dolog"

A szerzői jog bonyolult érdekek mentén összeállt bonyolult szabályrendszer, ezer bugyorral. A számomra nagyon nehezen érthető kérdésedre a vonatkozó részleteket világosan és tömören kifejtettem, ha ezt értelmetlen szófacsarásnak gondolod, lelked rajta. Én azon vagyok, hogy közös nyelvet beszéljünk, és minél többen megértsék, hogy a hazai szerzői közös jogkezelés alapvetően milyen érdekek mentén milyen célokat valósít meg. Mert azt gondolom, hogy az érdekek méltánylandóak, a célok helyesek, csak a bonyolult jogi környezet miatt nehezen kommunikálhatóak.


"Ha az AJ jogvédelme alól részben ki lehet lépni (internet, nyilvános előadás), akkor miért kell mégis ugyanannyit fizetni a lemezkiadásnál, ha én kilépek?"

Akkor harmadszorra: a lemezkiadásos (és a rádiós-tévés) közös jogosításból nem lehet kilépni. Ennek közvetlen oka: jogszabály. A jogszabály mögöttes rációja: szerzőket ne lehessen kiléptetni, és lemondatni a jogdíjról. A válasz a rádiós kérdésedre is: az egész közös jogkezelés alapja a szerzői érdekközösség és szolidaritás: kellő alkupozíciót csak egy egységesen fellépő, egységes repertoárt a háta mögött tudó szervezet képes a nagy felhasználókkal (pl. hanglemezmultik, médiamultik) szemben.

Természetesen ezt a százéves elvet az internet korában többen megkérdőjelezik, egyes sztárok úgy gondolják, akkora nevek, hogy maguk külön szerződve több jogdíjat érnek el (közben nem törődnek azzal, hogy a kivívott önállósággal a nagyfelhasználók visszaélhetnek a nem alkupozícióban lévő nem sztárok tömegeivel szemben is, és összességében jól jár az ipar, rosszul a kultúra). E törekvés nyomán tart ott a hazai (és EU-s) jogalkotás, hogy bizonyos területeken elismeri a kilépés lehetőségét.

A rádiónak pedig bizonyítsd be, hogy hányszor játszotta a dalaidat. Jelenleg fizeti a zenefelhasználásra tekintet nélkül megállapított kötelező átalánydíjat, és nem érdeke nem valós adatokat adni. Ha megszűnik ez a rendszer, mindenki mehet egyesével megállapodni a rádiókkal, nyilván érdeklődve várják a szerzők tömkelegét, és előre elkészített, személyre lebontott hiteles játszottsági adatok alapján dalolva fizetik majd az egyedileg kialkudott összeget.

"miért kell mégis ugyanannyit fizetni a lemezkiadásnál, ha én kilépek?"

Ha megfeszülök, sem értem, hogy itt miről beszélsz...ha kiadó adja ki a lemezedet, nem fizetsz semmit, ha magad, akkor meg nincs fizetendő jogdíj, csak a 10 Ft-os matrica...

Köszönöm a válaszokat. Valószínűleg inkább személyesen fogok érdeklődni, mert így írásban túl sok a lehetőség a félreértésekre. (Ezt akartam írni a szófacsrással, bár nem túl szerencsésen fogalmaztam.)

Még annyit, hogy az sem világos teljesen, hogy miért kell egy kiadványt engedélyeztetni. Miért van erre szükség?

Még annyit kérdeznék, hogy a honlapon hol találom meg az felosztással foglalkozók elérhetőségét. Egy link segítene.

Az infókat köszönöm mégegyszer.

Főoldalról - Egyesület, alatta Munkaszervezet. Link: www.artisjus.hu/egyesulet/munkaszervezet.html, ezen belül Dokumentációs és Felosztási Főosztály.

"Még annyit, hogy az sem világos teljesen, hogy miért kell egy kiadványt engedélyeztetni. Miért van erre szükség?"

Hogy a rendszer zárt legyen, és a piacon megjelenő kínálat teljességéről meg tudjuk állapítani ellenőrzéskor, hogy jogosított. (Mert vagy a szerző által szerzőiben kiadott, vagy a kiadó megfizette rá a jogdíjat.)

Arisjus!

Mi köze ehhez a gyárnak aki a lemezeket gyártja? Kedves ügyfél jön és mi teljesítjük az igényeit, ha ezt ő nem jogszerűen teszi az legyen az ő felelősége, de a CD gyár miért kell, hogy szívjon emiatt?

amíg angliában 4 fontért (kb 1600ft) legálisan hazaviszem mondjuk a legutóbbi Gorillaz albumot, addig nem fogok itthon semmilyen cd-t venni. dvd-kel ugyanez, 5 fontért Aranypolgár spec. 2lemezes kiadása.

Paan!

A sokszorosítónak, mint a másolást fizikailag végző vállalkozásnak egyetemleges felelőssége van a megrendelővel. Az Artisjus-féle előszűrőre pont azért van szükség, hogy adott helyzetben a sokszorosító tisztázhassa magát: ő csak olyan anyagot többszörözött, melyre az Artisjus engedélye kiterjed (vagy az Artisjus igazolta, hogy nem tartalmaz jogvédett zenei tartalmat).

Értem, köszi.

Hál'istennek gyorsan lecsengett, megpróbálom felkavarni ezt a f.slét.