Nem akarom ezt bő lére ereszteni most, amit David Eugene Edwardsról gondolok, azt megírtam már itten, a lényeg, hogy megvolt kedden este a Woven Hand-koncert az A38-on. Tavaly a Szigeten basszusgitáros nélkül játszottak, most azzal – történetesen a 16 Horsepower-tag Pascal Humbert-rel –, aminek meg is lett az eredménye, teljesebb, extatikusabb hangzás formájában. Az új lemezről, a Mosaicról korábban azt mondtam, nem kemény ez, hanem széles és sűrű, ám a koncerten kőkeményen szóltak a dalok. A lemezt kifinomultabbra hangszerelték, vonósokkal, zongorával, egyebekkel, ilyenek élőben nincsenek, de van helyettük megdöbbentő energia meg sodrás.

DEE-ék brutálisan belevágtak a Winter Shakerrel, aztán ugyanott folytatták, a Mosaicot eljátszották teljes egészében, hozzá a Consider the Birds felét, keverve, régebbiekkel csak a ráadásban kedveskedtek a csekély számú, ám annál lelkesebb publikumnak. Számomra a csúcspont az első visszataps utáni második dal, a Your Russia volt (az első Woven Hand-albumon és a Blush Musicon is rajta van ez), de erősen szerettem a Muzsikás Betyárnótájának feldolgozását, az Outlaw Songot is (a 16 HP utolsó, Folklore című lemezén hallható), amelyet nyilván a magyar közönség kedvéért játszott el a ráadás ráadásaként Edwards.

DEE végigülte, ahogy szokta, mi végigálltuk, izzadtunk, és azt mondtuk: rendben van ez így nagyon. Majd a végén megtapsoltuk egymást, beleértve az Úristent is.