Friss a Szigetről

Nincs megjeleníthető elem

Videók a Szigetről

Nincs megjeleníthető elem

Uj "kabirbedi" Péter programajánlója

Nincs megjeleníthető elem

Program

Helyszín és időpont szerint



Keresés a fellépők között


A Csáp Géza az Index könyv-, zene- és ilyesmi blogja.

A Csáp Géza az Index könyv-,
zene- és ilyesmi blogja.

Kulcsszavak

afrika (5) ajánló (67) barcs (5) beleolvastunk (26) beszámoló (63) brit (28) demotop10 (11) demóverseny (41) esemény (28) fesztivál (15) fotó (5) francia (6) hiphop (4) hír (10) hülyeség (8) interjú (11) irodalom (39) ismeretterjesztő (5) japán (5) karácsony (8) képregény (8) koncert (80) könyv (154) könyvhét (4) könyvtop (6) krimi (4) lemez (5) link (12) magyar (88) metál (28) német (7) net (12) novella (7) orosz (5) pop (15) punk (8) rádió (4) regény (28) reggae (6) rock (40) sci-fi (10) ska (12) sziget (114) szigetvideó (9) tökéletes (9) történelem (24) újrakiadás (4) usa (51) üzlet (7) válogatás (10) vers (6) videó (15) zene (276)

Friss comment:com

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Ötfogásos vacsora a belezősökkel

2006.12.23. 16:10 .:sz-b:.

Ezúttal váratlan (na jó, nem váratlan, csak szokatlan) műfajú txt-t küldött nekünk Madafaka, lemezkritikát. Olvassák szeretettel.

Schlekman Dániel, a Yellow Spots dobosa egy átmulatott éjszaka alkalmával nekem szegezte a kérdést: "Lemezkritikát nem szoktál írni?" Mire én azt feleltem, hogy "Egyet már írtam nagyon rég, de annak már vagy négy éve." (Igazából csak három. Itt van.) "Mi lenne, ha írnál az új Spotsról?" Ekkor hirtelen átsuhant az agyamon, hogy ez az ajánlat bizony ingyen cédét takar, erre meg aztán ki mondana nemet, nem igaz? Hát én semmiképp.

Úgyhogy másnap hozzá is jutottam egy home made cédéhez, épp csak az maradt ki, hogy előttem írják meg. Így olyan plusz információval is tudok szolgálni, hogy a cédé egy 80 perces TDK, ám rutinosan nem újraírható. Ehhez a tudáshoz máskülönben csak úgy jutottam volna hozzá, ha lekaparom az ízlésesen felragasztott, fekete alapon fehérrel felpingált, Öt fogásos vacsora a belezősökkel-felirattal és Yellow Spots-logóval ellátott papírt. A cédének egyébként ez az egyetlen gyenge pontja. Lehet, hogy a sárga szerencsésebb szín lett volna, meg ha a betűtípus is a 'belezős rakkendroll' formátumot követi, ami a minden cédéhez ingyen járó matricán szerepel. Annál is inkább mondom ezt, hiszen ettől a nüansznyi hibától eltekintve a lemezt áthatja az igényesség.

Látszik, hogy a borítón nem spóroltak a srácok, hisz nem egyszerű fénymásolásról beszélünk, hanem itt kőkemény nyomdaipari munkáról van szó fényes papíron vagy hogyhíjják. Igen. egy DIY-bandánál ez nagy szó, tisztelt nagyérdemű, bár nem elvárás. A borító egy ismert rajzoló munkája, kinek nevét azonban nem tudom, csak a technikáját vélem felismerni. Tán a Kreténből. Elmondom, mi van a képen, csak hogy fölöslegesen szaporítsam a szót, majd a poén kedvéért berakok egy fotót. Ha időt akarsz megspórolni, akkor csak a kép utáni szöveget olvasd el. Szóval a képet annyira nem értem. A háttérben egyértelműen egy professzor szerepel a táblára írott album címével, amiről épp magyarázatot tart, ám az előtérben bizony nem figyelő diákok tenyésznek, hanem négy psychobilly fazon, melyből három valami ismeretlen eredetű anyagot juttat épp a gyomrába, a negyedik pedig az immáron elfogyasztottat adja ki. Nagyon szép. Most jön a kép.

Ha kivesszük az előlapot, és széthajtjuk, akkor elénk tárul a szövegkönyv a maga összevisszaságában, ami egyáltalán nem zavaró, hisz az 5 számos cédén azért mégiscsak nagy feladat az eltévedés. Minden zenekartagról egy-egy koncertkép készült fekete alapon, rajzolt butítással, fő színek kiemelésével. Analfabéta vagyok én a kulcsszavak meghatározásához, úgyhogy lépjünk is tovább. Élmény forgatni. És akkor tegyük be végre azt a rohadt cédét, ha már idáig eljutottunk.

Jöjjék az első szám. A zenekar beálló száma. az Oké Májkül! Háhá. Mintha csak koncerten lennénk. Mint az sejthető, a dal témaválasztása nem más, mint a nagysikerű Knight Rider sorozat, szövegileg az autó és ember közötti intim viszonyt boncolgatja. Ha KITT-ről feltételezzük, hogy férfi (márpedig a hangmodul alapján nyugodtan feltételezhetjük), akkor nagyon úgy tűnik, hogy homoszexuális. Erre a "fogd meg a botkormányomat, Michael!" célzás teszi fel a pontot, ha addig nem esett volna le. Hasonló vonalat képvisel az a német film is, ami a nagysikerű Ágyúgolyó futam analógiájára készült. Ebben egy női intelligenciachippel felszerelt autó lesz fülig szerelmes vezetőjébe. Ebből is látszik, hogy a XXI. század mennyire beteg világ. De vissza a dalra. Sajnálatos módon zeneileg a klasszikus téma nem kerül elő. Egyébként én ezt a számot sose kedveltem.

A második dal nem más, mit a Férfi Halál, ami koncerteken mindig óriási sikert arat. Legalábbis nálam, bár én csak az első versszak miatt kedvelem, de onnantól elindít a lejtőn, és már nincs is megállás a pokolig. Az élet és a halál közötti kegyetlen ellentét kerül terítékre, és minden jóérzésű férfiembert óvatosságra int a gyalogos közlekedés terén, mert uraim, ezen áll vagy bukik a mi boldogságunk. A vokálnak igen nagy szerep jut itt, a szám második felében szereplő számomra az igazi favorit (mikor hangszerként funkcionál, az ilyet nagyon kedvelem).

A Rituális vacsora olyan gyorsan véget is ért, hogy észre se vettem. Ez egyrészt köszönhető a villámgyors tempójának, meg hogy az egész szörnyen magával ragadó, a fúvósszekció ebben a számban egész egyszerűen fenomenális. Ahogy elkezdődik egyből visszatérek a Férfi Halál okozta letargiából. És itt végre választ kapunk a borító miértjére, hisz "vígan lakmározunk, míg a professzor úr szaval". Hát bakker! Ez lett ott megfestve! Ez egy nagyon jó dal, na de a negyedik...

A negyedik. A Fóbia. Hullajó betétekkel. Már első hallásra felkapja az ember ennél a fejét. Ahogy elindul alá a dob, majd szép lassan belép minden. Gyilkosan tolakszik a láb alá a tempó, és már azt veszed észre, hogy nem bírsz egy helyben ülni. Ám ekkor belekezd Aberrált a szövegébe. Mint egy ijedt kiskölyök. Érdekes a többi szám fényében, de nagyon ideillő, már csak a témából adódólag is, hisz mint a cím és a refrén maga is mutatja, megannyi idétlen félelme van az elgyötört kisembernek. Ha azt vesszük, hogy az egész szám csupán két versszakos, teljesen érthetetlen, hogy a maga négy perc egy másodpercével hogyhogy nem unalmas.

És lezárásként jöjjék a Zombi Presszó, ami meglehetősen undorítóan, majd sejtelmesen kezdődik, végül dirty tangóba csap át. Na jó. Tangó csak egy helyen van, de a dirty tango elég jól hangzik.

A felvétel meglehetősen jó minőségű, magával ragadó. Ha bekapcsolom az automata újrajátszást, nem unom meg még negyedikre se. Talán csak a KOC ilyen még.

A dalok egy az egyben letölthetők a www.yellowspots.hu-ról, de azt a potom 800 forintot én minden további nélkül kifizetném érte, ha nem lenne már meg.

Arról nem is beszélve, hogy remek karácsonyi ajándék, ami ráadásul a szenteste előtt meg is vásárolható a Vörös Yukban, hiszen ott lépnek fel az Utolsó alkalom, a Hétköznapi Csalódások, a Shitpump és az L.K. Beat társaságában. A belépő 1500 forint a helyszínen, de ez senkit ne rettentsen el.

7 komment

Címkék: zene magyar

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ichbin · http://www.einfach-nina.de/ 2006.12.23. 20:04:14

madafaka

ha egyszeris lesz dim cedem, tuti adok neked 1t :)

Foszt? 2006.12.26. 08:39:18

Megjegyzem, én már hó elején írtam egy rövid kritikát a belezősökről, íme:

"A tavalyi 13 számos demó után újabb morbid anyaggal jelentkezik a Schleki vezette Yellow Spots, az alvadt vért sminkként használó budapesti zombizenekar. Mintha a Toy Dolls turnébusza frontálisan ütközött volna, de mivel még Lucifer se tudta elviselni Olga aberrált jókedvét, gégemetszés után inkább kihányta a Vörös Yuk színpadára egy rakás psychobilly mániákussal, hogy elmeséljék abszurd élményeiket az öncsonkító közönségnek. Eme mosolyogva belezős rakkendroll még azt is elviselhetővé tenné, ha életünk slusszpoénjaként felébrednénk a boncasztalon."

Balfake 2006.12.26. 09:58:23

A borító valszeg Fekete "Feki" Imre műve, tényleg a Kreténből.

neverlivetosee · http://klur.blog.hu 2006.12.28. 13:41:16

Amúgy fel van tüntetve elvileg a borítón, hogy Feki csinálta. Ha mégse, akkor lehet, hogy vár rám egy lefejezés...
süti beállítások módosítása