Az jutott az eszembe énnekem, miközben a legelső, egyben a címadó dalban Howard Jones énekes eljutott a röfögve prezentált verzék gyehennájából az ilyenkor szokásos, dallamosan énekelt refrénig, hogy mekkorát is változott a világ 2002 óta. Akkoriban a haverokkal repedtre hallgattuk a zenekart a metálvilággal megismertető kettes Killswitch lemezt, (Alive Or Just Breathing), odáig meg vissza voltunk tőle, most meg kukán ülök itt, miközben az új album szól, és nem jut eszembe semmi más az olyan közhelyeken kívül, minthogy a "kemény részek még keményebbek, a dallamosak még dallamosabbak lettek", meg "a gitáros veszettül riffel, a basszeros vadul röfögteti hangszerét, a dobos meg úgy üti a bőrőket, mintha haragudna rájuk".

Az Alive.. pedig annak idején, ha nem is újította meg a rockzenét, de a mainstream-szinten épp lecsengőben lévő limp bizkit/linkin park őrület és az undergroundban tobzódó kardozós-baszós-partraszállós heavy metál között annyira üdítő színfolt volt a maga klasszikus alapokra helyezett, kőkeményen gitározós, gigahangzású dalaival, hogy nem lehetett nem imádni. Aztán gyors énekesváltás után End Of Heartache  cím alatt kiadták ugyanezt a lemezt másodszor, most meg itt az Alive 3.0, vagyis az As Daylight Dies.

Nincs azzal baj, hogyha valaki saját magát másolja, az AC/DC meg a Motörhead egész jól megél ebből vagy harminc éve, mindenesetre felülnék én most Marty McFly mögé, és előreszaladván az időben, meghallgatnék egy tíz évvel későbbi Killswitch lemezt, ha akkor még léteznek egyáltalán. Kíváncsi vagyok, hova fognak ők fejlődni, bár erős a gyanúm, hogy az akkori anyagukról sem lehetne mást írni mint erről; hol gorombán reszelő, hol mézédesen dallamoló gitárok, vaskos basszus, precíz, kissé unalmas dobolás és Howard Jones, a zsufa, fekete bőrű énekes, aki úgy tudja kétszáz év gyapotszedésének és korbácsütéseinek fájdalmát injektálni a gyomorból elüvöltött versszakokba és a szárnyalóan tiszta hangon elővezetett refrénekbe, hogy a hátán viszi el a lemezt egymaga. Legalábbis az As Daylight Dies-t még igen. Hogy a következőt sikerül-e őneki, az még kérdéses.