Ha kezdő, kissé bátortalan zenekar lennék, csak két helyen volnék hajlandó fellépni a Szigeten. Vagy a Világzenei nagyszínpadon, vagy a Táncdalfesztivál sátorban. Szombati felmérésem után nyilvánvalóvá vált, hogy a két színpad közönsége nem fikázik, nem méregeti összehúzott szemmel a produkciót és nem fanyalog egy álgitár vagy egy hiányzó frontember miatt. Hanem őszintén rajong, bátorít, sikít, és mire lenne nagyobb szüksége kezdő zenekaromnak?

A Világzenei nagyszínpad főprogramja például bukásra volt ítélve. Az afropop királya, Femi Kuti késett, aztán kiderült, hogy el sem jön, megbetegedett, az orvosa eltiltotta. A koncert mégsem marad el, jelentették be. Az együttes Femi Kuti nélkül is fellép, annak ellenére is, hogy még sosem játszottak frontemberük nélkül.

Ezt egyébként le sem tagadhatták volna, a színpadon tolongó kongások, gitárosok, fúvósok, szintisek olyan megszeppenten játszottak, mintha egy iskolai tehetségkutató versenyen lennének előzenekar. Egyedül a kagylóba és gyöngyökbe öltözött táncoslányok pörögtek teljes erőbedobással, de ez azért csak az első két sorban volt elég a hangulat felkorbácsolására.

Nem, a világzenés közönség csak úgy magától rendezett protest tombolást, zenei indokok nélkül. Mert más dolog, hogy az együttes minden tagja otthon, a tükör előtt ezerszer eljátszotta már, hogy ő az imádott Femi, és megint más, ha kilökik őket egy színpadra, hogy akkor most sorban énekeljétek el a főnök számait.

A bátorító csápolás, csípőtekergetés és sikítás érdekes módon megtette a hatását, az ismeretlen nevű zenekar a végére mintha élvezni kezdte volna a dolgot, és a számok már nem úgy szóltak, mintha bekapcsolva felejtettek volna egy magnót. Ráadást azonban nem adtak, de nyilván azért, mert a főnök kiakadt volna a sikerükön.

A teljesen indokolatlan hisztéria másik gócpontja, sőt, epicentruma mégis a Táncdalfesztivál sátor. Mikor ezeket a sorokat írom, éppen Postás Józsi, a postásegyenruhában előadó nótaénekes őrjíti meg a fiatalokat. Szó sincs duplafenekű poénról, iróniáról, a fiatalok üvöltik Fásy és playback-barátai minden nótáját, két megvadult srácot a biztonságiak rángattak le a színpadról, miközben a piros réklis Pacsirta duó azt énekelte, hogy János legyen fenn a János-hegyen. Gründoljanak maguknak zenekart Önök is.