Spirk kolléga másik kedves élménye, amikor az elektronikus zene bástyájaként működő Iránytű kocsma a sziget déli felén egyszercsak olyannyira underground lett, hogy az épp csak szárnyait bontogató fesztiválról senki nem tudott bejutni:

Volt idő, amikor a még hangulatos kisipari kocsmaként muködő Iránytűben az acid hazai úttörő partijai zajlottak. A Bernáth(Y)-ék látogatottságát a legelső évben azonban a rétegízlés szűkössége mellett a sziget hajógyári részének tulajdonszerkezeti átalakulása is csapppantotta. Éppen elkezdődtek volna a programok, amikor kiderült, hogy az Iránytű és a sziget - más koncerteknek helyet adó - felső része között elterülő, addig elhagyatott gazos sáv új birtokosa nem veszi jónéven az átjárást. A korábban évekig ledöntve fekvő kapuhoz őrzővédőket állítottak (valószínűleg elsőket a sziget történetében), az izomemberek pedig sorban eltanácsolták az akkoriban még amúgy is ritkaságszámba menő partifanokat. Néhány éjszaka emiatt egészen szűk körben pörgött a buli, mert csak a másik oldalról, a hajógyár felöl lehetett beszivárogni. Igaz akkor még korántsem létezett a hermetikus határzár a sziget és a külvilág között. Éppen csapos voltam az Iránytűben. A gyér látogatottság ellenére a baráti kör sörszámlájának rendezése után 500 forint marad a heti bérembol, de nem bántam.