Madafaka megállíthatatlan, ezúttal egy hirtelen ötlettől vezérelve levonatozott a Hegyalja fesztiválra, és most onnan küldözgeti kárjelentéseit. Mai számunkban: miért nem lehet bárhol aludni? Lesz-e balhé a vécében? Egy lány úgymond hazamegy, illetve feltűnik egy balek napszemüvegtolvaj.

Minden kezdet nehéz. Az előző este folyamán egy születésnapi partiban vettem részt, ami odáig fajult, hogy hajnali kettőtől hatig én voltam Zidán és Rák volt Mazeratti. Ennélfogva nem elképzelhetetlen, hogy enyhe agyrázkódást kaptam. Reggeli kelésemkor a fürdőszobáig háromszor kellett elindulnom mire oda is értem. Ekkor már elterveztem, hogy az egyes vonattal célba veszem a fesztivált.

Annak rendje és módja szerint fél egyre ki is értem a Keletibe, ám egyáltalán nem meglepve tapasztaltam, hogy a helyjegy a számomra aktuális vonatra már elfogyott. Vártam hát kettőig. Gondoltam egy nagyot, és elképzeltem, hogy ezalatt az idő alatt talán sikerül beszereznem egy sátrat, ám ez sajnálatos módon nem jött össze. Miskolci átszállással érkeztem meg Tokajba, ahol is katonás lépteimnek köszönhetően elég hamar elértem a sor végét. Két óra sorban állás, és már a karszalag is a kezemen volt, ami - követve a nyugati trendet - textil alapú. A jegyhez egyébként 10 000 forint értékben jutottam hozzá, minekután megtalált egy lány, akinek nem jött el a barátja, így olcsóbban adta oda. A bejutás megünnepléseként ittam egy furmintot, majd elindultam maga a fesztivál felé, merthogy el van különítve a sátortábor és a mulatóegység.

De előtte... Leadtam a késem a bejáratnál, mint szúró-vágó eszközt. Hiába, a becsület mindennél többet ér. Remélem, meglesz azért vasárnap. Szóval bejutás a fesztiválrészre. Hát ez kérem egy közröhej. Újabb motozás. Én megértem, hogy ennyire rámennek a biztonságra, de szerintem ez már mégiscsak túlzás, ami itt folyik. Javaslom, jövőre ne két ponton legyen ez, hanem minden egyes színpad előtt, valamint a kocsmarésznél, de ami a legfontosabb: a vécéknél, mert ha valami, hát az tuti, hogy balhés hely, hisz a hosszú sorbanállásban az ember előbb-utóbb elveszti az eszét. Azt nem is mondtam, hogy előtte leadtam a táskám az ingyenes értékmegőrzőbe. Pedig leadtam.

Az első koncert, amit láttam, az az Aljas Kúszóbab vége volt. Az Alain Delon szeretnék lenni-t ilyen szar előadásban talán még soha nem láttam. Aztán volt még egy léggitárbajnokság, majd talán a Nefogazz, de azt nem vártam meg, ehelyett átmentem Neóra, ami szemben a ZP-s bulijukkal naggyon jó volt. Persze sokat számított a stroboszkóp, meg a lényegesen nagyobb embertömeg (hisz a Pardonban pont a vébédöntő idején voltak, és feltehetőleg ez rántotta vissza a nézőközönséget). Ezután életemben először megnéztem a Balkan Fanatikot (már régóta vágytam rá, csak valahogy mindig elmaradt), nagyszerű volt. Ők a Zöld Sátorban léptek föl, ahol lehetőségem is volt felülni a színpadra. Csak itt lehet.

Aztán megpróbáltam aludni a Multi Caféban, merthogy ott jó meleg van, ám a biztonsági őr mindkét próbálkozásomat meghiúsította. És most álljon itt egy kérdés: Ha kifizetek 10 rugót, akkor miért nem dönthetem el, hogy hol és mikor akarok aludni? Ugyeugye? Igazából már azt se szeretem, mikor egy szórakozóhelyen felkeltenek, mondván, hogy rombolom az összképet, és másokat is ráveszek az alvásra... Ad egy: ki az a barom, aki csak azért mert én alszom, úgy dönt, hogy ő is fog? Ad kettő: fél óra alvás után úgyis fölkelek, és boldogan gazdagítom vendéglátóm tárcáját, szemben azzal, ha fölkeltenek, mert akkor rossz lesz a szájízem.

Vissza a Zöld sátorba, ahol a Napra és Balogh Kálmán játszott. Ezt székben ülve néztem végig. Ilyen magyar népzenei elemekkel fűszerezett cumót nyomnak. Lehet rá tombolni, ha az embernek ahhoz van kedve. Egy részeg fiatalember ekkor már a földön feküdt (itt lehet), többen gúnyos fotókat készítettek róla, mikor valaki fölkeltette, hogy talán ezt mégse. Sajnáltam valahol legbelül.

Ezután átmentem a nevezzük táncdalfesztiválsátorba, merthogy régi nagy slágereket játszott a dj, aki mindenáron fel akar törni, mert másról se beszélt, mint hogy "holnap találkozunk a Jim Beam sátorban". Itt táncoltam egy lánnyal, aki aztán úgymond hazament, majd találkoztam pár figurával, akikkel elmentünk a mosolygós csaposokhoz (Évi, Regina, Misi, Jani). Ott italoztunk hajnalig Petrával és Ádámmal, a két újdonsülttel, majd a megőrzőhöz mentem, ahonnan kivettem a hálózsákom, leterítettem két sátor közé és aludtam vagy három órát. Reggel látom, hogy valaki lenyúlta az olasz napszemüvegem. A balek. És hogy miért balek? Egyrészt, mert az csak nekem áll jól, másrészt meg mert volt a zsebembe 15 rugó kápé. Le is tusoltam már, meg megborotválkoztam, mert igényes fesztivállátogató vagyok. Hideg víz nincs, viszont ma skanap van. Höhöjj. A kezdőlapot természetesen átállítottam a http://koc.uw.hu-ra, ezzel is öregbítve zenekarom amúgyis végtelenül nagy hírnevét.