Egy ősi, szörnyű bűnünket kell törlesztenünk: a blog indulása körüli kavarodásban elmulasztottunk megemlékezni az utóbbi idők egyik legremekebb magyar könyvéről, a maga nemében hiánypótló Legendavadászatról.
A téma klasszikusan hálás: városi legendák, összeesküvés-elméletek, tévhitek, történelmi anekdoták, átverések és kamuk, rendesen feltárva, körüljárva, leleplezve. A szerzők jó ideje csinálják már ezt az Urbanlegends.hu-n, igazi elhivatottsággal, ennek a munkának, mondjuk úgy, kivonata ez a könyv.
A műfaj egyébként külföldön is népszerű, jó sok honlap foglalkozik ilyesmivel, a Discovery Channel tévéműsort is csinált Állítólag... címmel (a könyvborítón rajta is van a logójuk).
Itthon is jelentek meg már hasonló könyvek, például Ráth-Végh István írásai, meg úgy rémlik, hogy Városi legendák vagy hasonló címmel is adtak ki egy könyvet pár éve, sőt az Urbanlegendsen kívül az Indexnek is van egy leginkább internetes átverésekkel foglalkozó melléklete, a Hoaxkábel. Azért nevezzük mégis hiánypótlónak a munkát, mert jó ideje nem jelent meg ilyen itthon, és szinte naponta újabb és újabb legendák születnek. (Gondoljunk csak a WTC-merénylet körül szárba szökkenő folklórkincsre, attól kezdve, hogy az épületben dolgozó zsidók aznapra szabadságot vettek ki, addig, hogy Wordben a WTC betűk wingdings betűkészletre váltva egy Dávid-csillagot, egy bombát és egy felfelé mutató hüvelykujjat adtak ki. Ez utóbbi mondjuk tényleg így volt, de a Word újabb kiadásaiban megváltoztatták. A WTC körüli legendákkal behatóan foglalkozik a könyv.)
A szerzők öt nagy témakörre osztották az anyagot, a történelmi legendáktól a modern médahackekig, és mindegyikről próbálnak átfogó képet adni (az egyetlen kritikai észrevételünk is ebből adódik: talán túl nagy a merítés, ez persze valószínűleg szükségszerű kompromisszum egy ilyen első kötetnél, meg nem is biztos, hogy baj, ismeretterjesztés mindenek előtt). Van itt minden a gyrosöntetbe kevert spermától és a moziban tűvel fertőző AIDS-estől a Ku-Klux Klánt támogató Marlborón keresztül a gabonakörökig vagy a lakodalmasrock-dalszövegíró tanfolyamig. Külön örömünk, hogy végre nagy nyilvánosság elé tárják, hogy mekkora hülyeség az, amit minden társaságban váltig állít valaki, nevezetesen hogy mindenki átlag nyolc pókot nyel le álmában. Mert a póknak is van annyi esze ugye, hogy ne másszon bele egy nála több ezerszer nagyobb emlős tápcsatornájába.
A legérdekesebbek persze a magyar sztorik, a Köztársaság téri kazamaták, Nagy Feró csirkedarálása (extra: sátánisták és CPG), az 1956-os totónyertes, aki a környékbeliekkel együtt elmulatta a pénzt, amíg a forradalom tartott, illetve a Szomorú vasárnap vagy a budapesti Szabadság-szobor története (tényleg Horthy fiának emlékműve lett volna eredetileg?) Mindez alaposan, de emellett könnyeden, olvasmányosan megírva.
(Van egyébként zenei vonulata is a dolognak - ha már zeneblog is vagyunk - hogy a honlapon és a könyvön is látható, reluxán keresztül kukucskáló kalapos fekete maga Laurel Aitken, a "ska keresztapja". Nagy a kísértés, hogy ebből itt egy kisebb kaliberű legendát fabrikáljunk, de inkább tisztességgel feltárjuk a tényeket: utánajárásunkra maga a tervező erősítette meg, hogy fogalma sincs, ki az a Laurel Aitken.)
Marinov Iván, Dezső András, Pál Attila: Legendavadászat
HVG Könyvek, 2006
3200 forint
)){kind=link}