Friss a Szigetről

Nincs megjeleníthető elem

Videók a Szigetről

Nincs megjeleníthető elem

Uj "kabirbedi" Péter programajánlója

Nincs megjeleníthető elem

Program

Helyszín és időpont szerint



Keresés a fellépők között


A Csáp Géza az Index könyv-, zene- és ilyesmi blogja.

A Csáp Géza az Index könyv-,
zene- és ilyesmi blogja.

Kulcsszavak

afrika (5) ajánló (67) barcs (5) beleolvastunk (26) beszámoló (63) brit (28) demotop10 (11) demóverseny (41) esemény (28) fesztivál (15) fotó (5) francia (6) hiphop (4) hír (10) hülyeség (8) interjú (11) irodalom (39) ismeretterjesztő (5) japán (5) karácsony (8) képregény (8) koncert (80) könyv (154) könyvhét (4) könyvtop (6) krimi (4) lemez (5) link (12) magyar (88) metál (28) német (7) net (12) novella (7) orosz (5) pop (15) punk (8) rádió (4) regény (28) reggae (6) rock (40) sci-fi (10) ska (12) sziget (114) szigetvideó (9) tökéletes (9) történelem (24) újrakiadás (4) usa (51) üzlet (7) válogatás (10) vers (6) videó (15) zene (276)

Friss comment:com

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Hajszál híján csók

2006.07.10. 11:02 TonyCaviar

Mi errefele nagyon szeretjük Updike-ot, amit valaha írt, azt nálunk kiadták. És eladták, aztán újranyomták. Akárcsak most ezt az ősrégi novelláskötetet, ami először 1959-ben jelent meg, még az összes híres nagy regényfolyama előtt, mint a Bech-sorozat, illetve a Nyúl-könyvek. Csak éppen Updike akkor is regényt ír, ha novellát ír, csak akkor nem fejezi be, és akkor lehet novellának hívni. Ha az ember nem figyel eléggé, még a harmadik novellát is regény-fejezetként olvassa, az új novella kezdete pont olyan, mintha egy új szálat indítana a sztoriban. Az „Ugyanaz az ajtó” tehát valójában egy összefüggéstelen fejezetekből álló regény.

Ma nagyon divatos az ilyesmi; a szálak hosszan futnak párhuzamosan, és csak a legvégén vagy akkor is csak érintőlegesen futnak össze, és egymásra maximum légies, költői hatást gyakorolnak, de olyat, hogy végül egyáltalán ne érjenek össze, és mégis regénnyé váljon a szövegtömeg, olyat még nem láttam.

Tulajdonképpen hibátlan eleganciával indulnak mondat közepén ezek a szövegek, és sármos könnyedséggel lesznek elcsippentve a végükön. Hogy ez ember biztos benne, hogy folytatódik, pedig nem. Főképp egyszerű, hétköznapi emberek mindennapjaiba pillanthatunk be, egy-egy délelőtt, egy-egy nap erejéig, realista cselekménnyel és naturalista tűzzel megírt epizódok keretében. Miközben nem történik semmi szokatlan – egyszer majdnem elcsattan egy csók, hajszál híján – olyan földöntúli pontossággal írja le valakinek a ruháját, az ételét, vagy a lakását, hogy a jelentéktelenségek szimbolikus izzásba kezdenek, ám annál sokkal illedelmesebb Updike, semhogy lángra lobbantsa ezeket a lehetőségeket. Behunyjuk a szemünket, és már máshol vagyunk. Helyes fekete-fehér filmetűdök a jól nevelt, ám annál groteszkebb ötvenes évekből.

Aki közelebbről is ismeri Updike életművét, könnyen rájöhet, hogy a novellák valójában folytatódnak, csak nem ebben a kötetben. Később egyes szereplők egész kis ciklusokká növik ki magukat, felismerhetjük a Nyúl-kötetek főszereplőjét, vagy a Kentaur előképét. Egyre gyanúsabb, hogy valójában Updike-nak már 59-ben meg volt írva mind a huszonvalahány regénye, de ennyivel mégsem lehet egyszerre megjelenni, ezért inkább mindegyikből publikált egy-egy fejezetet.

John Updike: Ugyanaz az ajtó
Fordította: Bartos Tibor, Gy. Horváth László, Katona Tamás, Osztovits Levente, Takács Ferenc, Udvarhelyi Hanna
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006
2300 Ft

1 komment

Címkék: novella usa irodalom beleolvastunk

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása