Döbbenet, mennyi könyv jelenik meg nálunk hetente. Magyarok és külföldiek, klasszikusok és periférikusok. Nagy hullámban jönnek a közelmúlt és a jelen fenegyerekei, a múlt heti W.S. Borroughs (A vörös éjszaka városai) után ezen a héten kijött egy új Viktor Pelevin, A rettenet sisakja címmel, melyben chattelők egy kis közössége olyan mélyen elveszett valamiféle internetes labirintusban, hogy soha többé nem találnak ki a való világba, csak számítógépen képesek egymással érintkezni, és ennek megfelelően a szöveg is valódi chat-párbaj. Az orosz klasszikusok azért vannak, hogy ellensúlyozzák ezeket a neofita Pelevin-féléket, van is itt súly, a héten az Európa Könyvkiadó ki tudja, hányadszor kiadta Tolsztojtól a Feltámadást.

Szintén biztos kézzel válogatunk a dél-amerikaiak közül, pl. a nemrég Budapesten, a Könyvfesztiválon is tiszteletét tevő Mario Vargas Llosától, akitől a héten jelent meg a Ki ölte meg Palomino Molerót? című krimi, kis perui falu, brutális gyilkosság, másodvirágzását élő fogadósnő dús bájai. Az argentin Cortazar, a Nagyítás írója, 20 éve halott, most a L’Harmattan kiadó életműsorozattal emlékszik rá, a héten megjelent Itt és most a negyedik elbeszéléskötet a sorban. De a magyarok is támadnak, megjelent például a széles körben még nem ismert, ám annál kócosabb és vadabb Novák Valentin sokatmondó című regénye, a Magyar Rulett, melyben smároló, beszívott tolókocsis és vodkától dülöngélő, féltékeny nevelő. Másik, lassan kikupálódó, erdélyi fenegyerekünk Orbán János Dénes ezúttal gyerekkönyvvel jelenik meg, a Búbocska Ördögregény persze nyilván nem az a tipikus Pöttyös Panni, eleve ördögök közt játszódik, Búbocska még a pokol oskolájában is megbukik.
Ha valaki nem tudja elsőre belőni, mi is lehet az a toronygombirat, nem baj, legalább lehet tippelgetni. Keszeg Vilmos 17-20 századi erdélyi toronygombiratokról adott közre egy írást Egy Hiradás a’ Késő Maradékhoz címmel. És persze nem feledkezhetünk el az ősi nagy kérdésekről sem, a múlt héten kijött Alexandriai Kelemen uszkve ezernyolcszáv éves bestsellere, a Protreptikosz – Buzdítás a görögökhöz. A rabszolgának indult, athéni születésű Titus Flaviust Kelement felszabadítójáról nevezték el Flaviusnak, majd Alexandriában alapított filozófiai iskolát, innen az Alexandriai jelző. Munkásságában a görög filozófia és a Biblia tanításainak összeegyeztetésével próbálkozott, felvillantva a lehetőséget, hogy a klasszikus görög filozófusok esetleg ismerték Mózes és az apostolok iratait.