Fáber Ágoston az internetes nyilvánosság válságtüneteiről ír az eheti ÉSben. Vélekedése szerint, noha az internetes világháló elterjedése megváltoztatta életvitelünket, végső soron nem teremtette meg az áhított vélemény-demokráciát. Az off-line vitakultúra deficitje on-line is megjelenik: „Manapság a világhálón nem könnyű olyan fórumot találni, ahol a személyeskedő, prekoncepciókon, előítéleteken alapuló vita helyett racionális vitát folytathatunk.”
Érvelése szerint a racionális vitára épülő demokratikus nyilvánosságnak két fő ellenfele van: a reprezentatív nyilvánosság és a manipulatív nyilvánosság. A manipulatív nyilvánosságot főként a politika és a cégek, márkák világa nyomja – itt a kommunikáció valakinek a pénzügyi vagy hatalmi érdekeit szolgálja. Másrészről az iwiw-vel együtt a webes naplók mind a reprezentatív nyilvánosság szekerét tolják – ennek fő célja az önünneplés, a kritikátlan nárcizmus. Vannak azonban még védelmezői a kritikai nyilvánosságnak is – melyben egyenrangúak a kommunikáló felek – a hallgató fél bármikor beszélővé, a beszélő pedig hallgatóvá változhat. Példának a bontakozó LMV – Lehet Más a Világ - portált említi, de említhette volna CsápGézát is, nem?
A cikk hétfőtől olvasható online is, - addig pedig meg lehet venni az ÉS-t.
A kritikai nyilvánosság vége?
2006.06.30. 17:06 TonyCaviar
Szólj hozzá!
Címkék: lapszemle net
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
