Michael Hutchence-t, az INXS egykori énekesét 1997. november 22-én holtan találták egy sidney-i hotelszobában, a padlón térdelve, az ajtó felé fordulva, meztelenül. Felakasztotta magát a saját övére, de a csat eltörött. Az igazságügyi orvosszakértő később arra jutott, hogy alkohol és pszichiátriai gyógyszerek hatása alatt öngyilkos lett, de addigra már elterjedt a pletyka, hogy maszturbálás közben érte a baleset, az akasztással ugyanis állítólag különleges kéjérzet érhető el. Az INXS ebben a legalábbis érzékeny szituációban tovább működött, több énekes is megfordult benne, például Terence Trent D'Arby, de a legendakreálás érthető módon kissé megakadt, annak ellenére, hogy aki a harmincas-negyvenes korosztályból azt állítja, hogy sosem bulizott a Suicide Blonde-ra, az hazudik.
Úgyhogy a zenekar inkább máshogy tolta be a szekeret: valóságshow-ban kerestek maguknak új énekest, akit meg is találtak J.D. Fortune személyében, és vele vették föl új lemezüket nyolc év kihagyás után. A Switch-en azonban kicsit sem érezni a szünetet, sőt mondhatni ugyanolyan, mint a korábbi lemezek, de az INXS-rajongók valószínűleg úgyis a stabil ausztrál minőségre harapnak, és nyilván a zenekar sem akart bármiféle váltást kockáztatni a második debütnél. A kilencvenes évek elejének házibulihangulata reloaded. (A lemez dualdisk formátumban jött ki, aminek az egyik oldala cd, a másik meg dvd, utóbbin werkfilmmel, videóklippel.)
