Friss a Szigetről

Videók a Szigetről

Uj "kabirbedi" Péter programajánlója

Program

Helyszín és időpont szerint



Keresés a fellépők között


A Csáp Géza az Index könyv-, zene- és ilyesmi blogja.

A Csáp Géza az Index könyv-,
zene- és ilyesmi blogja.

Kulcsszavak

afrika (5) ajánló (67) barcs (5) beleolvastunk (26) beszámoló (63) brit (28) demotop10 (11) demóverseny (41) esemény (28) fesztivál (15) fotó (5) francia (6) hiphop (4) hír (10) hülyeség (8) interjú (11) irodalom (39) ismeretterjesztő (5) japán (5) karácsony (8) képregény (8) koncert (80) könyv (154) könyvhét (4) könyvtop (6) krimi (4) lemez (5) link (12) magyar (88) metál (28) német (7) net (12) novella (7) orosz (5) pop (15) punk (8) rádió (4) regény (28) reggae (6) rock (40) sci-fi (10) ska (12) sziget (114) szigetvideó (9) tökéletes (9) történelem (24) újrakiadás (4) usa (51) üzlet (7) válogatás (10) vers (6) videó (15) zene (276)

Friss comment:com

Friss topikok

Kattant detektívek a rajzolt tükörlabirintusban

2006.06.20. 10:32 TonyCaviar

Amikor meghallottam, hogy képregényre adaptálták Paul Auster New York-trilógiájának első darabját, arra gondoltam, jé, tényleg, milyen fura, hogy csak most. Időközben persze kiderült, hogy noha a Tükörváros magyarul csak az idén jelent meg, az eredeti kiadás az Art Spiegelman szerkesztette Neon Lit sorozat nyitódarabjaként látott napvilágot 1994-ben. Spiegelman – olvashatjuk a magyar kiadás utószavában – „abból indult ki, hogy saját, nagy elismerésnek örvendő Maus című képregénye akkor kerülhet megfelelő társaságba a könyvesboltokban, ha nem csak fantasy és szerepjátékos köteteket tudnak felsorakoztatni mellé.” Spiegelman jól választott.

A New York-trilógia a klasszikus detektívregény hagyományára épít, azon belül is a társadalomból kilógó, borostás, mogorva magánnyomozót főszerepeltető detektívregényére. Van benne minden, ami egy intellektuális krimihez kell: megfigyelés és megfigyeltetés, titokzatos megbízó, még titokzatosabb megbízott és még annál is titokzatosabb kézirat, valamint doppelgängerek hosszú sora, mely doppelgängerek egyikét ráadásul még Paul Austernek is hívják. A három részt külön-külön olvasva önmagukban is lezárt, enigmatikus történeteket kapunk, de a műfaj és a trilógia-forma célelvű logikája az utolsó pillanatig azzal kecsegtet, hogy ha nem adjuk fel, végül mégiscsak eljuthatunk valamiféle megértéshez. A szöveg olyannyira magába szippantja az olvasót, hogy végül könnyen azon kapja magát, úgy viselkedik, mint Auster valamelyik kattant detektívje, és a karnyújtásnyira lévő megvilágosodás reményében piros és zöld és kék vonalkákat, nyilakat és köröket firkál a noteszébe. Megoldás persze nincs, a nyomok csupán egymásra utalnak, egymásnak felelgetnek, a tükörlabirintusból lehetetlenség kikeveredni.

A képregény-feldolgozásnak ez a tükörlabirintus-játék csak kapóra jön: a képek úgy viselkednek, mintha nagyon is tudatában volnának a megmutatás aktusában rejlő végtelen hatalomnak. Második nyelvként szegődnek a regény nyelve mellé, hol felmutatva, hol elhomályosítva, hol megsokszorozva, hol kioltva az elhangzó szavak jelentését, hogy aztán a legváratlanabb pillanatokban szánkázzanak át az értelem palástján nyiladozó résen, amely mögött nincs más, csak a káosz.

Elek

Paul Auster: Tükörváros
Képregényre adaptálta: Paul Karasik és David Mazzucchelli
Fordította: Vághy László és Polyák Béla
Míves Céh Kiadó, 2006, Budapest
2200 Ft

Szólj hozzá!

Címkék: könyv usa képregény

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.