Napvilágot látott Iggy Pop fellépői igénylistája (rider), ami valószínűleg a rock történelmében az eddigi legviccesebb ilyen lista. Hogy a koncertszervezésben kevésbé jártasak is értsék, egy átlagos rider tartalma többnyire kimerül a zenekar által igényelt technikai követelmények és egyéb kívánalmak felsorolásában, vagyis ilyen és ilyen hangosítás, plusz friss virágok az öltözőbe, huszonhárom fehér törölköző, négy rekesz viszki, esetleg egy kicsi kupac kokain.

Iggy esetében ez nem egy lista, hanem egy komplett esszé, egy tudatfolyam-kisregény, egy tizennyolc oldalas szabadasszociációs dolgozat, ami végig tele van személyeskedő beszólásokkal, fárasztó szóviccekkel és néhány iszonyú poénnal, ráadásul az egyik road írta. Említ például egy sztorit, amikor a megfelelő monitorhangszórókat tárgyalja, miszerint legutóbb Észak-Spanyolországban teljesen figyelmen kívül hagyták a kéréseit, és hangmérnök helyett egy dagadt, szakállas hippit küldtek, akinek fogalma nem volt a hangszínekről, plusz adtak pár leszakadt hangszórót, ami csak ajtók kitámasztására volt használható. Az ilyen és ehhez hasonló adalékokkal ellátott anyag főleg a stílusa miatt szórakoztató, ajánlom mindenkinek, aki tud angolul.