Madafaka Schleki, az ismert underground konertszervező és Yellow Spots-dobos koncertekkel összekötött születésnapi zsúrján járt, olvassák!

A helyszín az Óbor borozó, ami pont olyan, mint a Vörös Yuk. Majd később el is mondom, hogy miért. Miután visszaadom Szuszinak a szintetizátorát (ami eddig a Csapó Hármat boldogította, amiben mint billentyűs villogok), felhívom Szaffit, hogy merre vannak. Megtudom, hogy a Barangóéknál. Hát fel is megyek oda. Ott épp rögtönzött - legyen mondjuk az egyszerűség kedvéért - fél Kalambo Kutyája-próba zajlik, ami remélem legalább annyira felkapott lesz, mint a Flash, mert megérdemlik. Durva, hogy egy lakásban lehet dobolni, basszusgitározni, zongorázni és harsonázni egyszerre. Engem egy ilyenért meglincselnének a szomszédok. Kerültem már sokkal kisebb dologért is bajba az elmúlt hónapok során.

Mikor már beleunnak, megnézünk pár Primus-videót meg egy kis Monty Pythont és 8 óra magasságában indulás az Óborozóba, ami az Ó utca 37. alatt található a hatodik kerületben. A kocsma pont olyan, mint a Yuk, csak kicsiben. Értem ezalatt, hogy a pult meg a tánctér egymás mellett van. Na ebben ki is merült ám a hasonlóság. A falakat lambéria borítja, a lökdösődő és a színpad (ami a terem fele) egy kábé négyszer hat méteres szobácskát takar. A lehetőségeket tovább rombolja a falnál felállított rexasztal, ami ezúttal le volt takarva. Ez adott helyet a vidéki diszkók hangulatát idéző fénygépnek. És most nem az ilyenekre gondolok, hogy Palace meg Flört, hanem a prosztókra, de gondolom ez sejthető is (nem voltam egyikbe se, meg prosztóba se, de így képzelem el).

Schlekinek több lánnyal kéne megismerkednie, mert csak egy potenciálisan csinos volt lent, de az se a bulira jött, és mikor megitta a VBK-ját, el is távozott a barátnőivel. Én meg szomorkásan szorongattam a 480-ért vásárolt üveg Tokaji Furmintom, merthogy olcsó hely ez. Két zenekar van terítéken. Mindkettőben a Barangó a frontember, és az Ági a szintis. Az egyik a Rattus Hungaricus, ami egy Stranglers-tribute banda, és nagyon ajánlom mindenki figyelmébe. A másik pedig a Kalambo Kutyája, ami meg ska, de mostmár áthajlik reggae-be, megspékelve pár régi Qss számmal, olykor punkosan. Amikor először láttam első Skalandon, akkor nem tetszett. Persze ez leginkább az akkor még tag idióta hosszúhajú csöves fúvós beordibálásának volt köszönhető. Meg akkoriban még Ági sem volt az a kimondott szintivirtuóz (vagy legalábbis úgy rémlik), de mostanra egész kikupálódott ő is, meg a banda is. Tetszik. A továbbiakról annyit, hogy jól berúgtam. Dehát ez mégiscsak egy kocsma...