Az emberi kíváncsiság nem ismer határokat. Ez a Popper József nevű jólszituált úriember 1926-ban nekivágott az akkor még csak hat éves Szovjetoroszországnak, hogy megnézze, milyenek a közlekedési viszonyok. Ráadásul az utazását a német Reichverkehrsministerium (Birodalmi Közlekedési Minisztérium) fizette – ma azt mondanánk: biztos kémnek küldték. Aztán hazajött, és gyorsan megírta a közlekedésügyön túlmutató élményeit – amit a Weiler és Társa kiadó meg is jelentetett Hat Világrész című sorozatában – amit most reprint kiadásban újranyom az Enciklopédia kiadó.

Ha a kíváncsisága átragad ránk, és átrágjuk magunkat az igencsak nagypapásan induló, nem túl szépen megírt szövegrészeken, akkor olyan táj tárul elénk, amit nem öröm nézni. Szovjetunió képe a fejünkben valamiképp összefonódott Sztálinéval és a szürke, szigorú, fegyelmezett, összeszorított ajkú engedelmességgel, de A Mai Szovjetoroszország-ból az derül ki, hogy a Sztálin előtti időkben sokkal inkább egyfajta vidám és beteges anarchia uralkodott az országban – egyfajta forradalmi másnaposság. De pártfegyelem nélkül: mindenki össze-vissza szidta, ami épp nem tetszett neki. Feketézők hadai garázdálkodtak, volt arisztokraták az utcán árulták azt, ami megmaradt a családi étkészletből, nyitva volt a tőzsde is, amit kaftános, pénzéhes zsidók leptek el – amint azt Popper úr a maga jóféle honi antiszemitizmusával megjegyzi. Kiderül, hogy az orosz polgárságnak annyi cilindere volt, hogy a forradalom után mindenkinek jutott – annak is, aki csak rongyokat tudott felvenni hozzá.

De miért is jó nekünk, hogy egy húszas évekbeli, nem túl nagy tehetséggel megírt szöveget olvashatunk? Talán mert még az orosz közlekedési viszonyoknál is többet megtudunk nagy- vagy dédapáink lelkivilágáról, elvárásairól stb. Útleírónk egyértelműen a cári világ híve, rengeteg mondatot szentel az elhagyott paloták és lerongyolódott műemlékek leírásának, melyeket érezhetően mindenkinek ismernie kellene. Őszinte döbbenettel szól a szétesettségről, a „szarok bele” munkamorálról. A brutalitásról, ahogy a rendőrök puskatussal oszlatják fel a vonat ajtajánál tolakodó tömeget. A barbárságról, ahogy a városaikat kezelik. De bárhogy is igyekszik elítélni a proletáriátus szabados szexuális morálját, látszik, hogy az utcán gyakorolt szabad szerelem mélyen felizgatta – annyira, hogy betért az első polgáribb bordélyházba, ahol már nem kellett úgy tartania a társadalmi osztályok keveredésével járó kellemetlenségektől.

Enciklopédia Kiadó
Budapest, 2005
2200 Ft